A Józsue fa

A Józsue fa a Mojave és a Kaliforniai sivatag határán őshonos, a Mojave szimbóluma. A Mojave-sivatag déli részén olyan speciális klíma alakult ki, mely igen kedvező életkörülményeket nyújt a Józsue fa Nemzeti Park névadóinak, a különös habitusú krémszínű virágokat hozó Joshua-fáknak (Yucca brevifolia Engelm.),melyek egész erdőket alkotva tenyésznek a parkban. A korosabb példányok 6-8 méteresre is megnőnek és több száz évig élnek.Törzsük vastagsága és mintázata a valódi fákéra emlékeztet, a felső részén pedig mintha ágak nőnének. A park területének északi-nyugati felén viszonylag nagy sűrűségben találhatók.

Közép és Észak Amerika egyik legcsodálatosabb növénye: a Yucca, melyet gyakran pálmaliliomnak is neveznek..A pálmaliliom név onnan származik, hogy a jukkának a pálmához hasonló levélüstöke van és fehér virágai a liliomra emlékeztetnek. Azonban a jukka nem áll rokonságban a valódi pálmákkal. Szívós növény jól tűri a szárazságot és kiállja a gyakran 30-40°C fokos hőmérsékletingadozást is. Hazájában igazi túlélőként emlegetik. A növény magjait sok rovar és rágcsáló eszi és terjeszti a sivatagban.

A törzs virágzás után több irányban ágazik, az ágak végén pedig erős rozettában álló levélüstököt fejleszt     A nagy üstököket erős szár tartja, melyen az elhalt levelek maradványai, mint kitűnő fény és hőszigetelők: védik a hajtásokat. Sajnos a szélviharok gyakran letörik az üstököt viselő ágakat , melyek a földben újra gyökereznek és a megmaradt törzs is újra sarjad. Az égre törő széttárt ág karok a rég ide települt vallásos mormonokat a pusztaságban vízért fohászkodó bibliai Józsuére emlékeztették. Innen a fa neve.  A jukkák minden faja a jukkamoly nőstényeinek közreműködését igénylik a természetes  beporzáshoz (hasonlóan, mint a Ficus fajok és az Agaonidae fügedarazsak esetében).     A virágzás és a magkötés e növénynemzetség egészen különös érdekessége; a parányi jukka-moly (Tegeticula-Pronuba yuccosella) és a növény olyan  mély és sajátos fejlődéstörténeti egymásrautaltsága, amely néhány napos időeltolás esetén már mindkét csoport létét veszélyeztetné. A moly a vele egy területen élő növény virágzása előtt néhány nappal kel ki, majd a rajzás,  és a párzás órái után a nőstények szájszervük csápszerű függelékével parányi labdát formálnak a virágzó növények portokjairól gyűjtött pollenből. Ezt a virág bibekaréjai között lévő mélyedésbe préselik, miközben tojócsövükkel a magház falába tojják petéiket. A megtermékenyült virágokban a fejlődő magok egy része lesz a moly hernyóinak tápláléka.  A molyok tehát nélkülözhetetlenek a yucca-növények beporzásához,  természetesen más részről a yucca-növények is nélkülözhetetlenek a molyok létfenntartásához.

 

A katcserje

.  Jemen és Etiopia magas hegyvidékein a tengerszint felett 1-3 ezer méter magasságban élő a kecskerágó-félék családjába/Celastraceae/ tartozó cserje. Örökzöld csipkés szélű tagolatlan levelei tartalmazzák az efedrinnel, amfetaminnal rokon katin és katinon protoalkaloidokat,. A hatóanyag hamar lebomlik/ ezért nehéz exportálni/,.A leveleket  letört hajtástengellyel együtt szállítják. A fogyasztók csak a friss leveleket használják fel, melyeket többnyire közösségben hosszú ideig rágcsálnak.

Catha edulis – katcserje – leveles hajtásvég/drog/

A katcserje termőterülete évről évre növekszik a hagyományos élelmiszernövények kárára. A katföldeket sok helyen őrbódék szegélyezik, a cserje ugyanis akkora érték, hogy éjjel-nappal fegyveres őrök vigyázzák. A katozás elterjedését bizonyára az iszlám vallás törvényei szerinti alkoholtilalom is elősegíti. E szenvedély olyannyira népszerű, hogy a kora délutáni órákban Jemenben jóformán minden férfi arca tele van a növény zöld hajtásaival.

A 40-50 centiméter hosszú katcserje hajtásvégeket kis kévékbe kötve árusítják.  Rendszerint reggel  vágják le és kötegelés után azonnal a nagyobb városok piacaira szállítják. Általában a férfiak havi jövedelmük harmadrészét költik kat vásárlásra.

A katrágás szenvedélyének hódolók a leveleket a bagóhoz hasonlóan fogyasztják: a megrágott anyagot hörcsög módjára a szájukban tartva forgatják a pépes zöld labdacsot és várják, hogy a hatóanyag felszívódjon a nyálkahártyán át. A kat fogyasztásának ez a legelterjedtebb módja, mert a hatóanyag hamar lebomlik, és a levelek legfeljebb 48 óráig fogyaszthatóak. A rágás során az arcuk egyik felében gyűjtik össze a jól megrágott és nyálban pépesített leveleket, így egyre jobban felduzzad az arcuk egyik fele, mintha a foguk lenne begyulladva. Mivel a rágás sokszor órákig is eltart, így megtanultak kat rágás közben is beszélni. A kívánt hatás csak viszonylag nagy mennyiségű (napi 100-200 gramm) friss cserje elfogyasztása után jelentkezik.

Katcserje – Catha edulis

A ma még többnyire a férfiak időtöltésének számító és 2–6 óra hosszat tartó délutáni katrágcsálás társas tevékenység . A bőséges (és vallási okokból alkoholmentes) italfogyasztással és rendszerint dohányzással kísért, jó hangulatú társalgás során merész, de végül is megvalósulatlanul maradt tervek szövődnek, melyekre másnap már nem is emlékszik az illető. A ceremoniális katfogyasztás családi összejöveteleknek és hivatalos tárgyalásoknak is elmaradhatatlan része, különösen Jemenben. A kat rágás tehát egyben társadalmi esemény is, az azonos társadalmi osztályba tartozó férfiak gyakran csoportosan rágnak…állítólag sok üzlet és házasság is köttetett már a kat levélnek köszönhetően.

Katcserje ültetvények Jemenben

 Az estébe nyúló közös rágcsálás után nehezen jön álom a férfiak szemére: a többségük csak dél körül ébred, és akkor sincs teljesen munkaképes állapotban. A katrágcsálást követő álmatlanságot és másnapi levertséget újabb kat adagokkal szokás orvosolni.

.A friss,  esetleg pár napja szedett katlevelek bagószerű rágcsálása beszédességet, felszabadultságot, enyhe eufóriát és étvágycsökkenést okoz. A kat hatására kialakuló jellegzetes  testi tünetek a pupillatágulás, szájszárazság és szomjúság, a vérnyomás emelkedése és a szapora pulzus. Állítólag a munkavégző képesség is fokozódik átmenetileg.

Katcserje árus és katlevél rágcsáló ifjú

A katcserje növény számos alkaloidja közül a pszichostimuláns hatás a noradrenalinhoz ill. pszeudoefedrinhez hasonló szerkezetű katinnak illetve katinonnak tulajdonítható.Bár a hatóanyagokat „természetes amfetaminnak” is nevezik, a hatóerő annál kisebb. A hatásért felelős főalkotó szerkezetét  az ENSZ genfi Kábítószer Laboratóriumában a Szegedi Tudományegyetem kutatója, Szendrei Kálmán határozta meg 1975-ben. Az efedrin  alaptípusu protoalkaloid a központi idegrendszerben egyrészt serkenti a dopamin ingerületátvivő kibocsátását, másrészt gátolja annak visszavételét. A létrejövő viselkedési válaszreakciókat döntően a szinapszisban megnövekedett dopamin-koncentráció okozza (dopaminerg hatás).

A kat az 1990-es évek közepére – a friss hajtásokat naponta biztosító légiszállításnak „köszönhetően” a Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is megjelent, bár jobbára csak a szokásukhoz ragaszkodni kívánó kelet-afrikai vagy jemeni bevándoroltak igényeinek kielégítésére