Legendás fügefák

Ázsiai monszunerdők fa óriásai  törzset támasztó különös palánkjaikkal, vagy arcunkba simító lecsüngő léggyökereikkel. Parkokban, kis falvak főterein vagy faluszéleken álló tisztelet övezte  ligetek, melyek fa ősét ma már nehéz megtalálni, de a legyökerezett vegetatív sarjak árnyat adó hűvösében egy egész falu megpihenhet. Vallásos áhitat szent fái a budhista templomok környékén. Óriásfák koronájában buján terjedő alattomosan kígyózó növények, a fa törzsén tekergő táplálékfelszívó hajtáseredetű gyökereikkel, melyek ölelésébe pár száz év alatt a  fa-kolosszus belepusztul. Távoli botanikus kertek agyonfotózott  fa sztárjai. Bibliai tájak faligeteinek magányos hagyás fái, melyekhez minden nap zarándokok látogatnak, hogy feltöltődjenek a hely varázslatos atmoszférájával….Minden egyes példány külön egyéniség. Csupán egy a közös bennük: Mindannyian fügefák. Közük kerül most néhány bemutatásra.

Ficus subscrabrida – Fafojtó füge

Nagyon különös növény,Magja rendszerint madár ürülékkel kerül a lombkoronába. Kicsírázik egy fa bármelyik ágán, és növekedésnek indul. Ártatlan epifitonként kezdi életét. Gyökereivel körülöleli a fa testét, egészen le a talajszintig. Egyre erősebb,   végül hálóként fonja be a növény törzsét. Lombja is egyre nagyobb lesz, a fa elől  is elveszi a fényt. Az idő haladtával lassan, de biztosan megfojtja a szállást adó fát.  Az erős, rácsos, gyökérrendszere üres torzóként mutatja az elpusztított fa  törzsét.

Ficus benghalensis – banyan fa

A gigantikus méretű, sokszor 30-40 méter magasra növő, 8-10 méter kerületű banyan – indiai fügefák a monszun dzsungelek klasszikus óriásai. Törzsüket hatalmas lemezes palánkgyökerek támasztják és külön érdekesség, hogy légzőgyökereik nem a talajszinten erednek, hanem az alsó ágakról ereszkednek alá, körbefonnak mindent, ami útjukba esik, majd tovább nyúlva elérik a talajt és behatolnak a földbe.    Ta Prohm az angkori templomegyüttes kedvelt látványossága, mert a régészek abban az állapotban hagyták, ahogyan Henri Mouhot és francia expedíciós társai az 1860-as évek legelején, az őserdő mélyén rátaláltak A hatalmasra növő banyan – indiai fügefák és az Indokína e vidékére jellemző kapok-fák összefüggő, itt-ott áthatolhatatlan hálóba fonják a templom kapuit, szentélyeit és galériáit. A fák és a kövek annyira összenőttek, hogy ha a fák kiszáradnak, vagy kivágják őket, az általuk körülölelt falak is összedőlnek A dzsungel közepén, a fák fogságában álló Ta Prohmot az örökkévalóság aurája lengi körül.

Ficus sycomorus – szikomor füge, szikomorfa

A gyakran tőben elágazó, 10-15 m magas, vízszintes ágú, olykor 2 m tőátmérőjű, de mindig alacsony  törzsű fa könnyen megmászható. Hosszú, erős gyökerei biztosan tartják sűrű, kitűnő árnyékot adó, terebélyes koronáját.. A Szentföldön ősi, harmadkori reliktum faj. A meleg, tengerparti zónában, a Jordán-völgyben, de leginkább mély fekvésű síkságokon pl Jerikó környékén élt nagy tömegben (1Kir 10,27). Igen hosszú életkora és az olajfáéhoz hasonló rendkívüli sarjadóképessége miatt a túlélés, a halhatatlanság jelképe. Ha a homok teljesen betemeti, vagy a szél kifújja gyökerei közül a homokot, képes igen hosszú idő után is újra hajtani. Gyökerének szilárdsága a hit erejét jelképezi. Inkább a száraz klimát kedveli. Az Arab félszigeten és  Izraelben árnyat adó faként utak mellé ültetik ősidők óta.. A Jerikóba vezető út mellett is állt néhány ilyen fa Jézus idejében Zakeus örömére. Alsó ágai csaknem vízszintesek, messzire kinyúlnak. Alacsony törzse lefelé erősen szélesedik, hosszirányban árkolt. Hosszú életű fa, nem ritkák az ezer éves példányok. A Jerikó főtere mellett álló szikomorfa is igen idős egyed, noha pontos korát nehéz meghatározni, mert nem növeszt évgyűrűt.

 Az egyiptomi kultúrában igen ellenálló és az örök életet szimbolizáló tulajdonsága miatt gyakran szikomorfából készítették a múmiakoporsókat Törzsét a Biblia tanúsága szerint elsősorban gerendának, az épületek tetőszerkezetének ácsolására használták. Szív alakú, illatos, alsó felén fényes, kissé szőrös leveleit  általában nem hullatja le. Az esztendő folyamán többször is terem. Gyümölcse a rövid ágakon és a törzsön fürt alakban helyezkedik el megérve is gyakran savanyú marad, ezért már a bibliai időkben is a szegények eledele volt., a piacon manapság nem árulják

 A virág megtermékenyítését végző vadfügedarázs (Sycophaga sycomori) szúrása a magházakat a fügénél leírt módon itt is gubacsképződésre ingerli, ezek az áltermések is ehetetlenek. Ennek megakadályozására a régiek hegyes késsel megfelelő módon behasították az éretlen kis fügét, hogy a darázs elkerülje. A termés bevágása egyúttal etiléntermeléssel jár együtt, ami a terméseket gyors növekedésre és érésre serkenti: 3 nap alatt sokszorosukra nőhetnek. .Az Ószövetségben emlitik hogy Tekoa vidékén a júdeai pusztaságban pásztorkodó Ámosz  próféta  száraz nyárvégeken. a Jerikó környéki fügetermesztőknél dolgozott ilyen „szurkáló emberként”. A „fügeszurkálást” az ókori Közel Keleten  napszámosok végezték, Egyiptom és Ciprus szegényebb vidékein még a múlt században is.

Ficus benjamina – csüngő ágú füge

 A fák fiatal korukban az alsó, gyakran vízszintes  ágaikból nagyszámban képeznek hajtáseredetű járulékos tápanyagszállító léggyökereket, melyek  amíg a levegőben lógnak egyszerű  parásodott  bőrszövetű csüngő vékony ágakhoz hasonlítanak. A talajt elérve azonnal gazdagon elágaznak.  A tápanyag szállító léggyökerek nem élnek hosszú ideig és feladatuk a hatalmasra növekedö lombozat pótlólagos tápanyag és vizellátása.. Idősebb fáknál, mikor az intenzív növekedés befejeződött a  csüngő gyökerek helyett az alsó ágakból néhány erősen fejlett  néha törzsvastagságú oszlopszerű támasztó léggyökér fejlődik. Ezek tartják a hatalmas, messzire kinyúló közel vízszintes oldalágakat.

Ficus macrophylla-nagylevelű füge

Idős példánya egy Sri Lankán található híres botanikus kertben

 

.

 

 

Vélemény, hozzászólás?