Zarathusztra fája

 Más néven “Zarathusztra ciprusa”, egy közel 30 méter magas örökzöld ciprus/ Cupressus sempervirens L. / Irán középső részén Abargu-Yoghaz városka szélén. A közelben található ismertebb város Yazd a zoroasztrizmus egyik központja ma is. A fa korát több mint 4.000 évesre becsülik. Átélte az emberi civilizáció tőle nem messze felkelő hajnalát, árnyékában különböző korok rég eltűnt emberei pihenhettek, akik végignézhették, átélhették kultúrák, birodalmak születését, fénykorát és hanyatlását.

 Korunk „felgyorsultnak” mondott világában is  szilárdan rendíthetetlenül és  türelmesen az állandóság érzetét keltve áll, mint akin nem fognak divatok, trendek, irányzatok. A természetet jelképezi, aki a maga örök módján figyel, figyelneztet, szolgál és őriz.

Zarathusztra ciprusa nagy valószínűséggel ma Ázsia legöregebb élőlénye. Irán jelképe is ez a több mint 4000 éves famatuzsálem,  amelyet körül övező liget  napjainkban nemzeti zarándokhely.

Zarathusztra próféta tanításaira épült vallás, a zoroasztrizmus követői úgy tartják, hogy a fát maga Zarathusztra ültette, más források viszont  ezt a jóval korábban élt Noé fiának, Jáfetnek tulajdonítják. Azt nem zárhatjuk ki, hogy a nagy tanító és vallásalapító többször megpihent árnyékában. A szent cédrust vizsgáló tudósok az életkorát 4000–4500 év közé teszik. A fa törzse több összenőtt részből áll, így az évgyűrűk számolásával a korát pontosan nem lehet meghatározni.

 A napjainkban is jó állapotban levő délceg faóriás mindig is különleges jelentőséggel bírt a vallás hívei körében. Ma is naponta 50–100 zarándok keresi fel, és idegen turistacsoportok is gyakran megállnak itt egy „fotostop-ra” Yazd felé utazva .

Nincs bekerítve, zavartalanul csodálható egészen közelről. Mélyen beszívhatjuk intenzív, mély illatát és csodálhatjuk a napfény játékát égbe szökő erdőnyi ágai között. Az sem tiltott, hogy a magas óriáscédrust a hívők tele aggassák színes kívánságcédulákkal, amelyekre ráírják vágyaikat, annak reményében, hogy Zarathusztra valóra váltja azokat.

Az örökzöld ciprus/ Cupressus sempervirens L./ A misztériumok, legendák impozáns örökzöld fája az Ókori Mezopotámia és Perzsia területéről származik. Az etruszkok és később a rómaiak terjesztették el Európa Mediterrán vidékein. A Cupressaceae növénycsaládba tartozó faj egyedei kedvező feltételek esetén akár a 30m magasságot is elérik. Az ősi alaptípus piramis formájú, nagyobb ágai csavarodva növekednek felfelé, csaknem függőlegesen, az ágakon a héjkéreg hosszanti irányban barázdált, kötegelt. Törzse zömök, világos, gyakran részekre különül. Kemény illatos fája a magas illóolaj tartalma miatt tartós, ellenálló sokoldalúan hasznosítható értékes anyag

Irán melegebb vidékén s talán a Himalája Déli lejtőin őshonos, de Európába, Kis-Ázsiába, Afrika É-i részére már réges régen betelepítették. A hellén római kultúrák régi szimbólumnövénye. Cserje vagy kedvező feltételek között magasra növő fa, ilyenkor tornyos növésü, az olasz nyárfa termetét utánozza. Ezen a  tőalakon (var. fastigiata DC.) kívül olyan változata is létezik, amelynek ágai a szikomorfákhoz hasonlóan vízszintesek. Ez a Cupressus horizontalis Mill.

 A ciprusfa hazájából az iráni nép tűzimádásával terjedt Nyugat felé. Kemény, illatos és égetve is kellemes szagot árasztó fáját örökkévalónak, elpusztíthatatlannak tartották. Erős, tartós aromás illatú szárazságtűrő örökzöld. Kiváló szerszám-, épület és bútorfa már az Ókortól. Mint örökzöld fa kezdetben az örök életet és a bölcsességet szimbolizálta, de görög-római hatásra a halál és a gyász jelképe lett, Ezért vannak tele ültetve oszlopos változataival a mediterrán temetők. A bibliai hasonlatokban több helyen az Úr dicsőségének a szimbóluma

Van valami fenséges azokban a fákban, amelyek több ezer éve állnak önmagukban. Ők Déry Tibor szavaival: ” A természet katedrálisai: a reimsi székesegyháznál ugyan szimplábbaknak látszanak, de – ha az élet a legfőbb mértékegységünk – magasabb rendűek nála. A katedrális állókép, nincs anyagcseréje,nem tud szaporodni, emberi kéz emelte, rombolhatja. A fák nemzetsége azonban halhatatlan; amíg naprendszerünk működik, leveleik sarjadásával, hullásával mérni fogják a mérhető földi időt

 

A víz-, és iontranszport lusta különcei: a félparaziták

A tipikus növényi táplálkozás fontos jellemzője az önálló víz-, és ionfelvétel/ transzport/ képessége. Ez általában a gyökérzet felszívó zónájában, a gyökérszőrök közreműködésével történik. A győkérszőrök a gyökér bőrszövet/ rizodermisz / módosult nyúlványos sejtjei, melyek határmembránjain a külső környezetből a víz a koncentráció gradiensnek megfelelően tehát passzív transzport útján un vízvezető csatornákon  /aquaporin/  áramlik be a sejtekbe. Ezen kívül a külső környezet számos egyéb anyaga/ szervetlen ionok, kisebb-nagyobb molekulák stb/ is bejut a sejtekbe természetesen különböző kontrollált transzport folyamatok révén, igen gyakran különböző szállító rendszerek/carrierek/ közreműködésével. Az élő sejt egy nyílt rendszer: létének alapfeltétele a környezettel fennálló szoros, dinamikus kölcsönhatás, de a sejt nem passzív játékszere környezetének. A határfelület nem csak elválaszt, hanem egyúttal ellenőrzött kapcsolatot is biztosít.

A félparazita növények – döntően csökevényes gyökérrendszerük, és a gyökérszőr zóna hiánya miatt – az élethez nélkülözhetetlen vízhez és sókhoz önállóan képtelenek hozzájutni.  Egy sajátos gazdanövény kapcsolat segítségével azonban a szervetlen alapanyagokkal ellátásukra lehetőségük van. Ezek a növények ugyanakkor a zöld leveleikben működő kloroplasztiszaikkal önállóan állítják elő saját szerves anyagaikat, tehát autorófok. A legtöbb félparazita növényfajt a Santalales/szantálfák/ rendjében találjuk.

 

 

Santalaceae hazai képviselői  a zsellérkék/Thesium-ok/

A fagyöngy beékelődött főtengelye
A fagyöngy beékelődött főtengelye

A víz és a vízben oldott sók felvételét a félparaziták nagy mértékben módosult  un szívógyökereik/ haustoriumok /segítségével biztosítják. A fák lombkoronájában élő epifiton félparazita fagyöngy/Viscum  és a  sárga termésű  rendszerint tölgyfán élő lombhullató fakín/ Loranthus / először egy főgyökér tengellyel ékelődik a gazdanövény testébe, melynek vastagodásával is lépést tart. Ebből fejlődnek a lazább szerkezetű kéregrész határán a megtámadott ágak felületével párhuzamosan a  gyökércsúccsal és csökevényes gyökérsüveggel rendelkező gyökérágak, amelyek  a kéregrészt gazdagon behálózzák. A kéreggyökerek farész irányába eső oldaláról a  felső szijács régióba sugárirányban jégcsap szerűen ágaznak be a felszívó gyökerek központi szövettájukban/stele/ egyetlen jól fejlett egyszerű fanyalábbal. Ezek a fatest gyarapodásával, az ág vastagodásával – noha a csúcsi részük elfásodik és a hosszirányú megnyúlás megszűnik – a kambiumhoz közeli alapi részükön talpszerűen szélesednek tovább. A víz-, és ionfelvétel súlypontja így idővel a csúcs felől az alapi régió irányába tolódik.

A gyökér félparazita zsellérkék/ Thesium/ a trópusi szantálfák közeli rokonai. Európában mintegy 20 fajuk él, hazánkban négy faj honos. Legismertebb a többnyire száraz gyepekben élő, évelő lenlevelű zsellérke: 15-30 cm. magas, felálló szárú, kúszó tarackos növény. Május-június folyamán nyíló fehér virágai a levélhónaljakban fejlődnek. Gyökérrendszere a talajban gazdagon elágazó, a gyökérszőrös zóna azonban hiányzik. A gyökerekből vékonyabb, világosabb színű hialinréteggel fedett szívógyökér ágak/ haustoriumok /erednek, amelyek tölcsérszerűen szélesedő felülete tapad a gazdanövény gyökereire. A haranghoz hasonló tapadófelület barázdált és a közepén egy egyszerű fanyaláb lép be a gazdanövény gyökérbe, ez biztosítja a farész oldatainak az átjutását.

A gyökér félparazita zsellérke haustoriumai

 A haustorium a félparazitáknál egy fizikai és fiziológiai híd a két faj között.  A víz-, és iontranszport eme különös módja energetikai szempontból vitathatatlanul előnyös  a félparazita partner számára. Nagyon keveset tudunk azonban arról, hogy ez a kapcsolat mennyire fajspecifikus, vagy a  transzport, milyen mértékben ellenőrzött és szabályozott a két partner részéről. Nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kijelenthessük:  izgalmas és meglepő tudományos eredmények várhatók még ezen a területen.