A hüvelytermés (legumen) a hüvelyesek, főleg a pillangósvirágúak jellemző valódi, száraz többnyire felnyíló termése. 
Egyetlen termőlevélből és felső állású magházból azaz monokarp termőtájból alakuló, általában többmagvú termés, melyben a magok a termőlevél ősszeforradásánál keletkeznek és fejlődnek.
Tipikus esetben két falrésszel (kopáccsal) a háti főér és az összenövéskor keletkező hasi varrat mentén nyílik a termés csúcsától a kocsány felé haladva. A felnyílás során gyakran hirtelen csavarodnak a kopácsok parittya szerűen hajítva messzire a kirepülő magokat
- Aranyeső -Laburnun anagyroides cikkelyes hüvelytermések
A hüvely ritkábban haránt irányú befűződésekkel cikkelyekre tagolt ( cikkelyes, vagy cikkes hüvely; pl. koronafürt( Coronilla), aranyeső( Laburnum), és ilyenkor nem nyílik fel, hanem a befűződéseknél törik el, feldarabolódik.
Más fajoknál sarló alakban görbül vagy csigaház szerűen csavarodik( Medicago fajok).. Van egymagvú, fel nem nyíló hüvelytermés is ezt a típust hüvelymakknak is hívják( Amorpha, Trifolium fajok). A földben termést hozó földimogyoró( Arachis), és a a húsos termésfalú japán akác( Sophora) termései zártak maradnak
.