A magkezdemények – amelyekből a megtermékenyítés után a magok fejlődnek – a magház üregében meghatározott helyeken a magléc(placenta )szövetdudorain alakulnak ki. A magkezdemények száma a magházban lehet egy, de leggyakrabban több található a termőben. 
A magkezdemények hosszabb-rövidebb szövetfonállal az un köldökzsinórral (funiculus) kapcsolódnak a placentához. Ezen a szövetcsatornán keresztül jut be a táplálék a magkezdeménybe. A funiculus a köldöknél (hilum) csatlakozik a magkezdeményhez. A magléc szövetsávjainak száma általában a termőlevelek számával azonos.
Egyetlen termőlevél széleinek összeforradásával létrejött un monokarp termőtájnál
a placenta az összeforradáson alakul ki. Ez a típus a szegélyi (marginális) placentáció: ekkor a magkezdemények a termőlevél szélén helyezkednek el egyetlen sorban – Pl.: Boglárkafélék/ Ranunculaceae), Pillangósvirágúak(Fabaceae ) és a Rózsafélék( Rosaceae ) számos faja.
- Fali-parietális placentáció Viola termésben
A fali (parietális) placentáció esetében a magléc a termőlevelek oldalán általában a főér mentén középtájon helyezkedik el– Pl.: Tökfélék( Cucurbitaceae), Ibolyafélék( Violaceae).
A szögleti (anguláris) placentációnál a magkezdemények a válaszfalak( szeptumok) által képzett szögletekben találhatók- a virágos egyszikű fajoknál gyakori típus.
A centrális vagy tengelyi (centralis-axiális) placentáció a primeren kialakult válaszfalak feloldódása után másodlagosan együregű magházakban gyakori. A magkezdemények ekkor az együregű magház üregébe nyúló tengelyen helyezkednek el. – Pl.: Szegfűfélék(Caryophyllaceæ).
Az alapi (bazális) placentáció: a magkezdemények az együregű magház alján helyezkednek el. – Pl.:Kankalinfélék( Primulaceæ), Paprika(Capsicum).
l