A levéllemez széle/ margo / gyakran nagyon fontos bélyeg a növényhatározásban. A levéllemezek széleit vizsgálva két alaptípust lehet megkülönböztetni: a lemez széle lehet ép vagy bemetszett. Ép levéllemezről akkor beszélünk, ha azon nincs semmilyen bevágás. Bemetszett szélű a levéllemez, ha azon különböző sekély bemélyedések, szabályosan ismétlődő bevágások, vagy kimetszések vannak, amelyek még nem tagolják fel a levéllemezt, vagyis nem érik el a fél levéllemez egyharmadát. Összefoglalva a bemetszések ebben az esetben csak a levéllemez szélére terjednek ki.
Ha a levélszél bemetszés nélküli akkor ép szélű a levéllemez. Az egyszikű növényeknél ez a forma általánosnak mondható, a kétszikűek között is szép számmal találunk ilyen típusokat. Az ép szélek azonban gyakran lehetnek hullámosak, kanyargósak(pl rezeda), dúsan szőrözöttek(pillásak), élesek pl a fűféléknél, vagy fodrosak( fodormenta). .
A bemetszett levéllemez lehet fűrészes (fűrészelt), 
ha a bemetszések és a kimetszett részek( a fűrészfogak) egyaránt hegyesszögűek. A levélszél bevágásai ebben az esetben a fűrész élére hasonlítanak. A „fűrészfogak” állhatnak egyenesen, vagy ferdén, lehetnek sűrűn álló apró egységek, vagy sorakozhatnak ritkábban, ilyenkor mélyebben benyúlnak, jobban elkülönülhetnek. A fűrészelt részek lehetnek azonosak/egyenlően fűrészelt/, vagy különbözők: egyenlőtlenül fűrészeltek .
Ha a fűrészfogak csúcsa szúrós, a levélszél szálkásan fűrészelt, de ismerünk pillásan, vagy mirigyesen fűrészelt szélű leveleket is. A kétszeresen fűrészelt levélszélnél a nagyobb fűrészfogak széle ismételten apróbb bemetszésekkel fűrészelt.
A fogas(fogazott) szélű levéllemez bemetszései tompán ívesek és a levél élének kimetszett részei( a fogak) többé kevésbé hegyesek csúcsban végződnek. Itt is sokféle változat létezik. Többek között ismerünk: egyenesen/ferdén-, finoman/durván-, egyenletesen/egyenlőtlenül-, gyéren/ öblösen-, vagy tüskésen-, esetenként kétszeresen fogazott szélű levéllemezeket..
A csipkés (csipkézett) levélszél bemetszései hegyes szögűek és aközöttük lévő kimetszett részek a „csipkefogak” tompák, ívesen kerekítettek, félkör alakúak. Legalább annyi változata ismert mint az előzőeknek. Lehet finoman/durván-, egyenlően/egyenlőtlenül-, csúcsívesen/lekerekített módon-,tüskésen-, ferdén- vagy kétszeresen csipkézett a levéllemez széle.
A kanyargós szélű levéllemez esetében a.be-, és a kimetszések tompán íveltek, ívesen lekerekítettek.(pl Ajuga reptans, Solanum nigrum).
Előfordulnak a levéllemez bemetszések különböző kombinációi, átmeneti formái is: lehet pl. a levélszél kétszeresen fűrészelt, kétszeresen csipkézett vagy éppen csipkésen fogazott vagy fűrészesen fogazott is.