Szövettan – sztómatípusok

A hajtás bőrszövetének jellemző részei a gázcserenyílások, sztómák. A sztóma az epidermisz alapsejtek közé ékelődő két vagy több sejtből álló, un merisztemoidokból képződő  a többi epidermisz sejttől  jól elkülönült sejtcsoport. Elhelyezkedése a levél erezet lefutásához igazodik: az egyszikűek párhuzamos erezeténél rendezett, a kétszikűek hálózatos erezeténél szórt/ random elrendeződés/.

A légrést közrefogó zárósejtek alakja az egyszikűeknél súlyzó szerű, a pórus ebben az esetben egy hosszú rés. A mohák, harasztok, kétszikűek zárósejtjei vese/bab alakúak, a pórus általában szilvamag alakú.

 Az episztomatikus fajoknál a sztómák csak az levéllemez felső epidermiszében/színi adaxiális oldal/találhatók: pl a vizinövények úszó levelei. A hiposztomatikus sztómák csak a fonáki/abaxiális/ epidermiszben fejlődnek. Amfisztomatikus sztómák a levéllemez mindkét oldalán előfordulhatnak.

A sztóma zárósejtek felépítése, valamint a melléksejtek száma és helyzete alapján különböző sztómatípusok különböztethetők meg. A sztómatípusok taxonómiai jelentőségűek is. A típusok száma egyes rendszerezőknél eltérő attól függően, hogy a csoportosítás mennyire részletező .A melléksejtek száma és elrendeződése alapján a sztóma apparátus lehet:

 

 

Anomocitikus –  a zárósejteket körülvevő sejtek nem különülnek el más epidermisz sejtektől/ pl boglárkafélék-Ranunculaceae/.

A képen Iris sp epidermisz nyúzat  látszik anomocitikus sztómákkal.

 

 

 

 

Anizocitikus – a zárósejteket három melléksejt veszi körül, az egyikük mérete erősen eltér a másik kettőtől/ pl keresztesvirágúak- Brassicaceae/.

 

 

 

 

 

 

Diacitikus – ahol két melléksejt övezi a zárósejteket és közös faluk merőleges a légrésre/ pl szegfűfélék-Caryophyllaceae, vagy az ajakosak-Lamiaceae/.

A képen Mentha piperita epidermisz nyúzatban diacitikus sztóma komplexek látszanak.

 

Paracitikus – a két határoló melléksejt hossztengelye párhuzamos a sztóma zárósejtekkel/ pl buzérfélék-Rubiaceae, vagy sok egyszikű fűféle faj/.

 

Tetracitikus – a négy melléksejt közül kettő kisebb poláris, kettő nagyobb laterális elhelyezkedésű/ pl borsfélék-Piperaceae/.

 

Aktinocitikus és ciklocitikus – a melléksejtek körkörösen szerveződve különböző számban, gyakran több koncentrikus körben veszik körül a zárósejteket/ pl az egyszikűeknél gyakran előforduló típus/.


 

A bejegyzés kategóriája: Botanikai szemléltető
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.