Az elszalagosodás/ fasciatio/ a lágyszárú vagy fás növények hengeresen alakult tengelyképleteinek sajátságos széles, lapos, szalagszerű kialakulása.
Leggyakrabban száraknál figyelhető meg, de ritkábban előfordulhat virágzatoknál és terméseknél is. Alapjában fejlődési rendellenesség, teratológiai eset, amelynek különböző okai lehetnek: pl öröklődő mutáció, patogén fertőzések, túltápláltság/ különösen a nitrogén túlkínálat/, mechanikai stresszhatások/ erős visszavágás, taposás, legeltetés/.
A valódi elszalagosodásnál általában a hajtástenyészőcsúcs merisztéma sejtjeinek egyirányú osztódása és megnyúlása, ennek következtében a szerv egyenlőtlen növekedése és kiszélesedése jön létre. Az ál elszalagosodás esetében a helyzetüknél fogva szorosan egymás mellé került tengelyek (ágak) összenövéséből keletkezik egy széles lapos szerv, egy lemezes megjelenésű szárköteg amelynek csúcsán több működő tenyészőkúp található.
Ezek együttesen osztódnak és növekednek, később nem ritkán a korábban összenőtt részek egymástól elválhatnak/ diplasia/.
A természetben nem ritka forma kialakulásában a döntő szerepet játszik az auxin anyagcsere megváltozása, az auxin/citokinin arány normálistól való eltérése és a sejváz/ citoszkeleton/ rendellenes szerkezete. Nem meglepő, hogy ezeken a hajtásokon a növekedés, rügyképzés, és a levelek állása a tipikusan fajra jellemzőtől eltérő és gyakran feltünő. Az elszalagosogás a fás és dudvás száraknál egyaránt nem ritka, lehet öröklődő és alkalmi megjelenésforma.
Az ál elszalagosodás gyakori és legszebb példáit a pongyola pitypang és más fészkesvirágúak tőkocsányánál láthatjuk. Az elszalagosodott tőkocsányon egyszerűen megolvashatjuk,hány fészek illetve tőkocsány, vagy szár olvadt össze teljesen, vagy részlegesen: csak a virágzati tengely alsó részén.
A valódi elszalagosodás gyakran egy mutáció következménye, előfordulhat a juharon, kőrisen, akácon, a kaktuszoknál vagy kakastaréj dísznövénynél.
A kertészeti gyakorlatban, nemesítésben a teratomás alakoknak – így a szalagosodottaknak is – nagy jelentőségük lehet /pl. különleges alakú, színű, teltvirágú, szabálytalan virágzatú mutánsok stb/. A Celosia cristata kedvelt dísznövény egyes fajtáinak virágzata öröklődő elszalagosodás folytán olyan, mint a kakas taréja, kivált a vörös változatoké, de vannak sárga, fehér és tarka kultúrfajtái is.
- Celosia – kakastaréj