A Tana tó Etiópia legnagyobb állóvize, a Balatonnál mintegy hatszor nagyobb méretű közel kör alakú ősi kráter tó. Vízétől kb. 100 km-re délre ered a Gish-Abbai folyó, mely a tó vizének legnagyobb táplálója, és a Kék-Nílus fő forrása. A tó déli oldalán lép ki több ágra szakadva a tulajdonképpeni folyó amely délkelet felé haladva egy 400 km hosszú, helyenként 1500 méter mély völgyet vájt ki Etiópia számára ma is komoly közlekedési akadályt képezve.
A kanyon bejáratától 10 km-re van a 45 méter magas Kék-Nílus-, más néven Tis Issat-zuhatag (amhara nyelven: „fü
stölgő víz”), mely a környék egyik jól ismert jelentősebb turisztikai pontja. A Kék-Nílus vízesése – legalábbis akkor, mikor a mögötte levő kínaiak által épített gátat megnyitják, és a folyó vize teljes bőségében zúdulhat alá a mintegy 50m-es mélységbe- valóban impozáns látvány.
A Tana-tó nem csak Etiópia legnagyobb tava és a Kék-Nílus forrása, de szigetein és partjain számos régi kolostor működik ma is, melyeket hajóval érdemes felkeresni. A helybeli lakosok által használt papiruszcsónak közlekedési eszköz nem túl népszerű a turisták körében. Szerencsére a viszonylag sok érdeklődőnek köszönhetően naponta indulnak hajóutak a tavon, a kolostorok lakói pedig már régen beletörődtek abba, hogy megszállják őket a látogatók. 
A legismertebb Zege-félsziget kolostoraiba beengedik a hölgyeket is, míg néhány más működő intézmény környékére sokszor még nőnemű állat sem teheti be a lábát, nehogy bűnös gondolatokat ébresszen az ifjú növendékekben. A nyitottabb kolostorok pazar festményeit, könyveit és kegytárgyait belépő fejében bárki megtekintheti
Az ország északnyugati részén található tó területe a beleömlő folyók vízszint-ingadozásainak megfelelően időjárástól függ 3 000 és 3 600 négyzetkilométer között változik. A vízszint ezzel összefüggésben 1,5-2,5 métert ingadozik, ám ezt a Kék-Nílus kifolyásánál épült duzzasztó szabályozza. A vízszint összességében az elmúlt 400 évben közel két méterrel csökkent. A tó szigeteinek száma a vízállástól függ. Jelenleg 37 sziget van a tóban, melyek közül 19-en épültek kolostorok. Az eldugott kolostorok az etióp történelem viharos időszakaiban egyházi kincsek lerakatául is szolgáltak. Valahányszor külső ellenség támadta meg az országot, az értékeket e szigetek valamelyikére szállították, hogy megóvják a betolakodóktól A szigeteken már a legkorábbi császárok és az egyház is előszeretettel rejtette el kincseit. A leghíresebb a Tana Quirqos sziget, amely az etióp vallási hagyományban mint a Frigyláda őrzésének helye (Kr. e. 400-Kr. u. 400 között) szerepel. Az etiópok szerint itt pihent meg az Egyiptomból visszatérő Szűz Mária és itt van eltemetve Frumentius, Etiópia keresztény megtérítője is. Egy másik sziget, Daga az etióp császárok kedvelt temetkezőhelye volt. A Szent István templomban van eltemetve a Salamon-dinasztia megalapítója Jekuno Amlak (1270-1285). A szigeten nyugszik még I. Dávid, Zara Jakob, Za Dengel és Faszilidész (Bazilidész).
Tana-tó páratlan növény-és állatvilágnak ad otthont. A jégmadarak, gémek és íbiszek által birtokba vett parti területen a helyiek nélkülözhetetlen növényüket, a kosarak és csónakok alapanyagául szolgáló papirusznádat termesztik A Tana-tó (Tsana, Dembiya) élővilága egyedülálló, – több mint 20 endemikus halfaj csak ebben a tóban található – a hangulata pedig idilli. A tóban békés vízilovak élnek és népes pelikánpopulációt tart el a tó halállománya.
A tó pertmenti zónájában 3-4 méter magas, sűrű, évelő bozótot alkot a Cyperus papirus – a nilusi papiruszsás. Trópusi mocsaras területeken jól felmelegedő sekély vizekben élő sásfaj csomósan álló párhuzamos erű levelekkel. Nagy múltú növény. Az ókori Egyiptomban sokféle területen felhasználták. A kelmék, bútorok, tároló kosarak, csónakok, tutajok és a korabeli iratok alapanyaga is ennek az impozáns növénynek a szárából készült. A növény, egyes források szerint a Nílus vizének 50 %-át párologtatja el. A Cyperus fajok számos változata ismert vízi dísznövény. Érdekes , hogy a macskák- valószínű emésztésük javítására- nagyon szeretik rágcsálni leveleiket.