Élő növénykövületek I. – Páfrányfák

A páfrányfák bolygónk ősi  élő kövület növényei közé tartoznak. Már a földtörténeti középkorban sok millió évvel ezelőtt léteztek ezek a törzses növekedésű harasztok. Abban az időben a korpafű és zsurló fákkal hatalmas erdőket alkotva  a dinoszauruszokkal együtt uralták a korabeli bioszférát. A ma élő kései utódok zömmel a Cyatheales csoportba tartozó valódi páfrányfák(ismereteink szerint közel ezer faj!) cseppet sem különböznek azoktól a növényektől, amelyeket 120 millió évvel ezelőtt még a növényevő dínók csemegéztek.4 Páfrányfák egy botanikus kjertbenAz egymástól nehezen elkülöníthető páfrányfa családok, nemzetségek és fajok között a legismertebbek és dísznövényként a legjobban kedveltek a Dicksonia nemzetség fajai

Délkelet-Ausztráliában és Tasmániában, továbbá  botanikus kertekben és az igényes dísznövénypiacon a leggyakoribb faj a Dicksonia antarctica. Magassága kontinensümkön az európai arborétumokban ritkán haladja meg a 4-5 métert, de természetes ausztráliai  élőhelyein előfordulnak 10-15 méteres példányok is.

 A  páfrányfák  törzse első ránézésre nagyon hasonlít a pálmatörzshöz, magassága  döntően a termőhelyi körülményektől függ.  A masszív törzset barna rostok és levélalap maradványok borítják, csúcsán kissé ívelt, széles lándzsa alakú, többszörösen szárnyalt tagolt lemezű levelekből álló üstököt visel.A levelek csúcsi növekedésűek, ezért  kialakulások idején  kampósbot szerűen görbültek. A levelek lehullása után nagy levélripacsok maradnak vissza és részt vesznek a törzs külső palástjának építésében, növelésében.

páfrányfaA törzsben   összefüggő szállítószövetrendszer, vagy másodlagos vastagodás kambiumgyűrű nincs.  Egy keresztben átvágott törzs keresztmetszetén körben rendezetten nagy kifelé hajló lemezes nyalábok találhatók erős szilárdító szövettel társulva. A nyalábkötegekből felépülő csőrendszer térközeit   az elhalt levelek humuszos korhadéka tölti meg és hajtáseredetű gyökerek szövik át. Az egészet az elhalt levelek alapjának maradványaiból összezáródó palást borítja és tartja össze.A levelek igen gyorsan nőnek, ám maga a törzs nagyon lassan(3-6 cm-t évente) mert a törzs rész  a leszáradó,lehulló levelek alapi maradványaiból növekedik. P1040548A talajban levő  gyökérzet csupán a stabil tartást szolgálja. A magas páfrányfák gyökérzete is általában csupán fél méter mélyre hatol. A vízfelvétel zömmel a törzsön és a koronán keresztül történik, ahol ennek a növénynek a valódi élete zajlik. Egy páfrányfának sok vízre/vízpárára és tápanyagra van szüksége, ezért a törzsnek és a koronának (szívnek) soha nem szabad teljesen kiszáradnia. páfrányfa1

 Spóratermelésre a növény csak 20 éves kora után képes. A gömb alakú sporangiumtartó csoportok  a szóruszok a fonákon jelennek meg a levélszárnyak peremén. Az indusium (fátyolka) mellett kívülről még egy védőburok( a tagolt levélszél egyik szóruszra hajló foga) is takarja. A nyeles sporangiumok a felnyílásig kettős burokban fejlődnek.P1040560Napjainkban a legtöbb páfrányfa faj a Csendes-óceán szigetein, Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában él. Többségük a trópusi és szubtrópusi hegyvidéki köderdőkben, savanyú talajokon honos, ahol egész évben kiegyenlített, magas a páratartalom. Ezeken a helyeken a legalsó lombkorona szintben élnek. Döntően a kontinentális klíma szab határt elterjedésüknek. Ecuadorban, Peruban 4000m magasságban, Új-Zélandon a gleccserek közelében is megtalálhatók.  Manapság más óceáni, szubtrópusi éghajlatú területeken telepített növényként  is sokfelé előfordulnak. Emellett népszerű, elterjedt, igényes és dekoratív dísznövények is. A mellékelt fotók Portugáliában a Sintra feletti Pena-Arborétumban készültek.

 

 

Cuenca és kalappálma manufakturái

Cuenca az ecuadori felföldön az Andok hegyláncai között található a tengerszint felett 2500 méteren. A város legjellemzőbb földrajzi tulajdonsága, hogy négy folyó folyik itt össze – innen a város teljes spanyol neve is. Cuenca jelentése: folyók találkozásából létrejött medence. A város központja 1999-ben megkapta az UNESCO világörökségi helyszín megtisztelő címet, amiért rendkívül jól illusztrálja a gyarmatosító spanyol reneszánsz várostervezést.  Ecuador harmadik legnagyobb városa Guayaquil és Quito (főváros) után.Ezen a helyen állt elődje az ősi város  a hajdani  híres Mor – annak idején Ecuador legelőkelőbb városa volt a krónikák szerint. Cuenca  és a környék őslakói ma is egyszerûen „morclos”-nak nevezik magukat, azaz morlakónak. A spanyolok tették a földdel egyenlővé ezt a régi gyönyörű várost. A romok helyén emelték Cuenca városát a  1557-ben. A spanyol nemesi családból származó Mendoza, Peru alkirálya rendelte el a város építését, amelynek a saját spanyol szülővárosának nevét adta. A város a környező spanyol települések után épült évtizedekkel: Quito (1534), Guayaquil (1538) és Loja (1548). A gyarmatosítás idején Cuenca népessége és jelentősége erőteljesen nőtt.. Függetlenségét 1820-ban nyerte el és a születő köztársaság három régiójának egyik fővárosa lett. A másik két régió fővárosa Guayaquil és Quito.Panama kalap-3

A város környezete lenyűgöző, fiatalos  pezsgő kulturális élete, hagyományos latin amerikai vásárcsarnokai, üzletei emlékezetesek minden ide látogatónak. Kellemes éghajlata és olcsó árai miatt újabban az amerikai és kanadai nyugdíjasok egyik kedvelt helye.

Panama hat plant8A város világhírét leginkább a panama kalapot készítő manufakturáinak köszönheti. A jelentősebb, nagyobb   kalappálma(Carludovica palmata) ültetvények is itt Cuenca környékén találhatók.A  Dél Amerikában őshonos növény elsősorban Ecuadorban, Peruban, Boliviában és Panamában gyakori. Nedves, árnyékos helyeken nő, rövid hajtástengelye a földben él, hatalmas tőleveleinek levélnyél hosszúsága elérheti a 4métert, a tenyeresen tagolt legyezőszerű levéllemez átmérője 1,5 m is lehet. Nemzetségneve a híres spanyol uralkodó IV. Károly(Carlos) és hitvese Ludovica királynő nevének összevonásából született. Kevés növény büszkélkedhet királyi pár keresztszülőkkel!Panama hat plant

Igazi különlegesség a növény virágzata. Az egyivarú, hím és női virágok elkülönült torzsavirágzatban állnak A termetes torzsavirágzatok virágnyílás előtt nem feltűnőek, azonban a virágok nyílásakor egészen szokatlan külsőt öltenek. A világos színű, csaknem fehér porzós virágzatban furcsa átalakulás történik, amikor az ágas bogas meddő porzószálak oldalra akár 15-20cm-re kinyúlnak a torzsa tengelyből. A fehér bozontos  meddő porzószál szövevény dekoratív külsőt ad a virágzatnak. A fertilis porzók közül messzire kinyúló lengedező hosszú meddő porzószálak mozgásukkal és illatanyagaikkal csalogatják a megporzó kolibriket és rovarokat. A megporzást követően a termős virágokban narancssárga-vörös bogyótermések fejlődnek, melyek a torzsa külső részével összenőve  a torzsa csúcsától kifelé hajolva színes szalagokként leválnak a virágzati tengelyről.

A Carludovica palmata levélnyél és levéllemez rostja adja valószínűleg a földkerekség legfinomabb növényi rostját az un „fátyol szalmát”, melynek közismertebb neve Toquillas szalma. A „fátyol szalmát” már az inkák is feldolgozták. Öltözékeiket szőtték belőle és a hódító spanyolok egykor csak ámuldoztak a szőttesek finomságán.Panama kalap A növényi rostból kézi technikával készült szövetek textúrája gyakran a ruhaszövetek textúrájánál is finomabb. Sokáig azt hitték, hogy a  ruhadarabok denevérbőrből készülnek. A pálma rostjából készült kalap pedig idővel a hódítók és telepesek körében lett igazán népszerű, hiszen szellős, könnyű mégis ellenálló, a jól megfont kalapok még a vizet sem engedik át.

Amikor a Panama-csatorna épült a huszadik század elején, ez a kalap a forró, párás környezet miatt nagyon népszerű volt az építkezéseken, ahová Roosevelt is többször ellátogatott. Itt kapott ajándékba egy ecuadori pálmakalapot, de nem ismerve annak származási helyét, „Panama-kalap”-nak nevezte el és ezután egész életében viselte.

A pálmalevelekből készített Panama-kalap valójában tehát Ecuadorból származik és a Panama Csatorna építésekor kapta ma használt nevét. A világos színű kalap 2012 óta a világörökség része. Háromszáz éve készítik változatlan technológiával Ecuadorban. A rostfeldolgozáshoz a majdnem kifejlődött leveleket rövid levélnyéllel levágják, a levélnyeleket és lemezeket elkülönítve keskeny csíkokra szeletelik. Többször, rövid ideig főzik, fésülik(tilolják), fehérítik.Citromsavval és ki tudja milyen titkos oldatokkal kezelik tovább. A megpuhult rostokból készítik a kalapot. Egy átlagos fejfedő általában 14 levélből készül el.Panama hat plant2

A kalap fejtető részénél kezdik a bonyolultan összefűzött szálakból álló, aprólékos, körkörös szövést, és egészen addig haladnak, míg el nem érik a kívánt átmérőt. Először tehát a kalap tetejét készítik el, aztán óvatosan a többi részt, vigyázva arra, hogy a szálak finoman simuljanak egymáshoz. Amikor a fejtető rész elkészült ráhelyezik egy henger alakú farönkre, melyen a kézműves kezei ügyesen szövik tovább a kalap oldalát, spirálisan haladva lefelé. Később egy bizonyos szögben folytatják a szövést a karima kialakításához. Panama kalap gyár-2Gondosan eldolgozzák a végeket, kimossák, többször fehérítik, vasalják a kész karimát és speciális varrógépekkel elvégzik az utolsó simításokat( szalagfelvarrás, egyéb díszítések felhelyezése). A szálak vékonyságától és a fonat minőségétől függ a kalap értéke. A klasszikus fejfedő minősége emellett az anyag színétől és a fejet borító rész formájától is függ.. Főleg nők és gyerekek fonják a panama kalapot. Férfi munkásokat többnyire az előkészítő műveleteknél és a vegyi kezeléseknél látunk.Panama kalap-2

A kalapot ma is úgy készítik, mint évszázadokkal ezelőtt, zömmel kézzel, csak a legszükségesebb gépi eszközöket használva. Naponta maximum 10 kalap készíthető el egy átlagos cuencai  kalap-manufakturában.Panama kalap1 A kalap megőrizte eredeti formáját, de kis módosításokat az idővel azért végeztek rajta. Gazdagabb lett a szövése, megjelentek rajta különböző geometriai minták is és különösen a női kalapoknál érdekesek a változatos szín-, és mlnta kombinációkPanama kalap-1Panama kalap-21.A kalap világhírét a múlt század elején kezdődő globalizáció nagyban segítette. Európában( Németországban, Olaszországban), az USA-ban, és később a múlt század végén már Ázsia gazdaságilag fejlett térségeiben is sorra nyíltak a híres panama kalap feldolgozó és terjesztő vállalkozások, amelyek a félkész kalapok  helyi igényeknek megfelelő további feldolgozását és értékesítését végezték. Érdekes, hogy a tovább erősödő globalizáció következtében Cuenca legnagyobb vetélytársa a jövőben Kína lehet.

A Panama kalap napjainkban a nyári időszak egyik klasszikus fejrevalója, amely ma már  a hölgyek számára is változatos kiegészítő. Emellett számos ismert híresség pl Theodor Roosvelt, Winston Churchill, Ernest Hemingway, vagy Al Capone állandó kalapviselete volt, és Michael Jackson  videoklipjeiben is gyakran viszontláthatjuk.Panama kalap-31

 

A kalappálma és világörökség rangú terméke

A kalappálma Dél Amerikában őshonos  elsősorban Ecuadorban, Peruban,Boliviában és Panamában. Nedves, árnyékos helyeken nő, rövid hajtástengelye a földben él, hatalmas tőleveleinek levélnyél hosszúsága elérheti a 4métert, a tenyeresen tagolt legyezőszerű levéllemez átmérője 1,5 m is lehet.. A   tudományos nevén Carludovica palmata több szempontból is rendkívüli növény.Panama hat plant1. A nemzetségneve a híres spanyol uralkodó IV. Károly(Carlos) és hitvese Ludovica királynő nevének összevonásából született. Kevés növény büszkélkedhet királyi pár keresztszülőkkel.

2. Igazi különlegesség a növény virágzata is. Az egyivarú, hím és női virágok elkülönült torzsavirágzatban állnak A termetes torzsavirágzatok virágnyílás előtt nem feltűnőek, azonban a virágok nyílásakor egészen szokatlan külsőt öltenek. A világos színű, csaknem fehér porzós virágzatban furcsa átalakulás történik, amikor az ágas bogas meddő porzószálak oldalra akár 15-20cm-re kinyúlnak a torzsa tengelyből. A fehér bozontos  meddő porzószál szövevény dekoratív külsőt ad a virágzatnak. A fertilis porzók közül messzire kinyúló lengedező hosszú meddő porzószálak mozgásukkal és illatanyagaikkal csalogatják a megporzó kolibriket és rovarokat. A megporzást követően a termős virágokban narancssárga-vörös bogyótermések fejlődnek, melyek a torzsa külső részével összenőve  a torzsa csúcsától kifelé hajolva színes szalagokként leválnak a virágzati tengelyről.

3.  A Carludovica palmata levélnyél és levéllemez rostja adja valószínűleg a földkerekség legfinomabb növényi rostját az un „fátyol szalmát”, melynek közismertebb neve Toquillas szalma. A „fátyol szalmát” már az inkák is feldolgozták. Öltözékeiket szőtték belőle és a hódító spanyolok egykor csak ámuldoztak a szőttesek finomságán. A növényi rostból kézi technikával készült szövetek textúrája gyakran a ruhaszövetek textúrájánál is finomabb. Sokáig azt hitték, hogy a  ruhadarabok denevérbőrből készülnek. A pálma rostjából készült kalap pedig idővel a hódítók és telepesek körében lett igazán népszerű, hiszen szellős, könnyű mégis ellenálló, a jól megfont kalapok még a vizet sem engedik át.

Az Ecuadorban készült kalaptípus elterjedésében fontos szerepet játszottak a XIX.-XX.. század olyan eseményei, mint a kaliforniai aranyláz, a spanyol–amerikai háború, a Panama csatorna építése. Eloy Alfaro volt az első kiváló üzletember és politikus, aki “Montecristis” illetve “sombreros de paja toquilla” néven kezdte forgalmazni szélesebb körben  a később Panama-kalap néven elterjedt fejfedőt. Hogy az ecuadori fejrevaló máig megingathatatlanul viseli a Panama-kalap nevet, az valószínű Teddy Rooseveltnek köszönhető. Amikor a Panama-csatorna épült a huszadik század elején, ez a kalap a forró, párás környezet miatt nagyon népszerű volt az építkezéseken, ahová Roosevelt is többször ellátogatott. Itt kapott ajándékba egy ecuadori pálmakalapot, de nem ismerve annak származási helyét, „Panama-kalap”-nak nevezte el és ezután egész életében viselte.

A pálmalevelekből készített Panama-kalap valójában tehát Ecuadorból származik és a Panama Csatorna építésekor kapta ma használt nevét. A világos színű kalap 2012 óta a világörökség része. Háromszáz éve készítik változatlan technológiával Ecuadorban az Egyenlítő vidékén az Andok magas hegyláncai között. A legnagyobb mennyiségben a 2.550 m magasan fekvő hangulatos, Cuencában, amely kellemes éghajlata és olcsó árai miatt újabban az amerikai és kanadai nyugdíjasok egyik kedvelt helye.

A legjobb minőségű(superfino) kalapok azonban nem itt, hanem Montecristiben készülnek. Montecristi Ecuador Manabi tartományában lévő kisváros, melynek éghajlata nagyon rövid időt ad a különleges alapanyag feldolgozására. A szalma kiválogatását el kell végezni a betakarítást követően néhány órán belül. Ezért a Panama kalapok csak kb. 1% -a eredeti Montecristi. A „montecristi mesterek” kora reggel vagy késő délután szőnek, hogy az egyenlítői forróság ne befolyásolja a szálak rugalmasságát. A különben könnyen felejthető, első látásra unalmas kisvárosban  néhány tucat ember az ősi szövési technológia magas szintjén műveli a kalapfonás művészetét. Valószínű bolygónkon egyetlenek, akik ezt a minőséget képviselik, így nem csoda, hogy kezeik közül kikerült darabok grammonkénti ára meghaladja az arany árát is.

A kalappálmát legnagyobb mennyiségben Közép-Amerikától Ecuadorig termesztik. A legnagyobb ültetvények Cuenca környékén találhatók. Panama hat plant8A majdnem kifejlődött leveleket rövid levélnyéllel levágják, a levélnyeleket és lemezeket elkülönítve keskeny csíkokra szeletelik. Többször, rövid ideig főzik, fésülik(tilolják), fehérítik, és citromsavval és ki tudja milyen titkos oldatokkal kezelik. A megpuhult rostokból készítik a kalapot. Egy átlagos fejfedő általában 14 levélből készül el.

A kalap fejtető részénél kezdik a bonyolultan összefűzött szálakból álló, aprólékos, körkörös szövést, és egészen addig haladnak, míg el nem érik a kívánt átmérőt. Először tehát a kalap tetejét készítik el, aztán óvatosan a többi részt, vigyázva arra, hogy a szálak finoman simuljanak egymáshoz. Amikor a fejtető rész elkészült ráhelyezik egy henger alakú farönkre, melyen a kézműves kezei ügyesen szövik tovább a kalap oldalát, spirálisan haladva lefelé. Később egy bizonyos szögben folytatják a szövést a karima kialakításához.Panama hat plant2 Gondosan eldolgozzák a végeket, kimossák, többször fehérítik, vasalják a kész karimát és speciális varrógépekkel elvégzik az utolsó simításokat( szalagfelvarrás, egyéb díszítések felhelyezése). A szálak vékonyságától és a fonat minőségétől függ a kalap értéke. A klasszikus fejfedő minősége emellett az anyag színétől és a fejet borító rész formájától is függ.. Főleg nők és gyerekek fonják a panama kalapot. Férfi munkásokat többnyire az előkészítő műveleteknél és a vegyi kezeléseknél látunk.A kalapot ma is úgy készítik, mint évszázadokkal ezelőtt, zömmel kézzel, csak a legszükségesebb gépi eszközöket használva. Naponta maximum 10 kalap készíthető el egy átlagos cuencai  kalap-manufakturában. A kalap megőrizte eredeti formáját, de kis módosításokat az idővel azért végeztek rajta. Gazdagabb lett a szövése és megjelentek rajta különböző geometriai minták is és különösen a női kalapoknál érdekesek a változatos színkombinációk.

A kalap világhírét a múlt század elején kezdődő globalizáció nagyban segítette. Európában( Németországban, Olaszországban), az USA-ban, és később a múlt század végén már Ázsia gazdaságilag fejlett térségeiben is sorra nyíltak a híres kalap feldolgozó és terjesztő vállalkozások, amelyek a félkész kalapok  helyi igényeknek megfelelő további feldolgozását és értékesítését végezték. Érdekes, hogy a tovább erősödő globalizáció következtében Cuenca legnagyobb vetélytársa a jövőben Kína lehet.

A Panama kalap a nyári időszak egyik klasszikus fejrevalója, amely ma már  a hölgyek számára is változatos kiegészítő. Emellett számos ismert híresség pl Theodor Roosvelt, Winston Churchill, Ernest Hemingway, vagy Al Capone állandó kalapviselete volt, és Michael Jackson  videoklipjeiben is gyakran viszontláthatjuk.

Ha len, vagy pamut öltönnyel társítjuk, hasított bőr lábbelivel, a klasszikus nyári stílusképletek egyik legszebb változatába „bújhatunk”. De lenvászon inggel és farmerrel viselve is kiváló ízlésről és stílusérzékről tanúskodik. Nyilván találkozhatunk extravagáns kombinációkkal is, de  a legfinomabb hatást mindig a stílustani koherencia révén érhetjük el.

 

.

 

.

 

.

 

 

A pulvinus

Magyarul talán a levélcsukló izület a leggyakrabban használt kifejezés. Egy szabad szemmel is látható szövetduzzanat a levél alapi részén a pálhalevelek táján. Összetett leveleknél a levélnyél és a hajtástengely között található az elsődleges pulvinus(ízület) másnéven főpulvinus, a központi tengely(levélgerinc) és a levélnyél kapcsolódásánál van az un másodlagos,  míg az egyes levélkék és a gerinc között  helyezkedik el a harmadlagos ízület.

Alapvetően a levéllemezt hajlító mozgásokért felel, amelyek lehetnek viszonylag gyors, egyenlőtlen megnyúlástól, növekedéstől független un nasztiás mozgások, vagy lassabb napszakoktól függő un ritmusos(diurnális, cirkadién, „alvó”) helyzetváltozások. Pl a pulvinus a Mimosa levél gyors tigmonasztiás(érintésre, rázkódásra, elektromos-, vagy hőhatásra stb adott), és egy lassúbb niktinasztiás( „alvó”) mozgásáért egyaránt felel.

Acacia levélkék tigmonasztiás összehajlása
Acacia levélkék tigmonasztiás összehajlása

A hüvelyesek nagy csoportjánál(Fabales-Leguminosae) számos esetben pl  a közismert Acacia, Albizia és Mimosa fajoknál jól megfigyelhető, gyakori képződmény. Több  madársóska(Oxalis)faj és sok csenkesz(Festuca) faj  leveleinek mozgatásában is szerepet játszik(ebben az esetben un nodális pulvinus-ról beszélünk).

A pulvinus  anatómiailag egyszerű felépítésű: markáns eleme a levélnyél központi szállítónyalábja, melyet a kéreg(cortex) vékonyfalú, intercellulárisokban gazdag parenchima szövete vesz körül. A pulvinusban a levéllemez fonák oldalához közel eső  részen vannak az un extensor sejtek, ellenkező oldalon pedig a flexor sejtek. A cortex extensor és flexor sejtei valamint a központi nyaláb háncssejtjei-főként a háncsparenchima sejtek –  plazmodezmákkal összekapcsolva egymással  szimplaszt  kapcsolatban állnak. A kétféle sejttípus finomszerkezetében és sejtfaluk felépítésében nincs lényeges különbség. A sejtfalaik rugalmassága, nyújthatósága(elaszticitása) sokkal nagyobb mint  más növényi sejteké.

Pulvinusok Mimosa levél alapi részein
Pulvinusok Mimosa levél alapi részein

Az extensor pulvinus szövettáj sejtjei a vizet az átlagosnál könnyebben adják le, a flexor régió sejtjeiben a turgor érték magasan az átlagos feletti is lehet.

A nasztiás mozgás erősségében jelentkező fajbeli különbségek oka inkább a pulvinus terület eltérő nagyságával, és a fajokra jellemző sejtfalszerkezet különbségeivel függhet össze.

A levélmozgatás mechanizmusa alapjaiban jól ismert. Inger hatására hirtelen megváltozik a pulvinus parenchima sejtek víztelítettsége( turgor állapota) egy hirtelen, gyors membránpermeabilitás( áteresztőképesség) változás következtében.

Acacia pudica  levél részlet- pulvinusok
Acacia pudica levél részlet- pulvinusok

A levélhez közelebbi oldalon a szövet extensor régiójában a sejtek kálium ionokat és kísérő klorid anionokat adnak le részben az apoplasztba, részben az előbb említett plazmodezma csatornákon a háncsparenchimába és a flexor sejtekbe. Ezt követi az ozmotikus változásoknak megfelelő gyors passzív vízmozgás: vízvesztés és turgorcsökkenés az extensor oldalon és ennek ellenkezője a flexor oldalon. Így létrejön a levélnyél lefelé irányuló elmozdulása.   

A pulvinus sejtjeiben tehát az inger kiváltott mozgás folyamán átrendeződik a kálium( és a kísérő klorid) ion és a víz megoszlás, ennek eredménye a szemmel látható gyors ingerválasz. Inger hatására az extensor sejtek térfogata a vízvesztés és a turgorcsökkenés miatt kisebb lesz,  míg a flexor sejteké nő.  Az eredeti állapot  visszaállásakor  pedig egy ellentétes folyamat történik.  Elsősorban tehát a kálium ion felvétel és leadás következtében fellépő passzív vízmozgás eredményezi a térfogatváltozást.

 Az ionmegoszlás változása természetesen a membránpotenciált is érinti, aminek következtében az ingerület szétterjed a közvetlenül nem ingerelt területekre is. Az ingerületvezetésben a már említett szimplaszt rendszer membránjai és valószínű a központi nyaláb is fontos szerepet játszik. Rövid idő múltán  a mimózalevél minden levélkéje összecsukódik. Az ingerületvezetés sebessége a körülményektől függően 10-20mm/másodperc. A refrakter( újra ingerelhető) állapot sokkal hosszabb. Az eredeti vízállapot és  ionmegoszlás 20-30 perc alatt áll helyre. A vízállapot jelentős, hirtelen változása elsősorban a sejtek vakuolum rendszerében található víz mennyiség csökkenése(extensor oldalon), vagy gyarapodása(flexor oldalon). Az élő protoplazmában található víz ugyanis zömmel plazmakolloidokhoz kötött, nehezebben mobilizálható és csökkenése működésbeli zavarokat is okozhatna.

Újabb ide vonatkozó vizsgálatok kimutatták, hogy a pulvinus sejtekben kétféle vakuolum van:  egy ionraktározó(un tannin vakuolumok)  és egy vízraktározó sejtüreg rendszer. Utóbbiak száma, mérete gyorsan változik. Az kálium és klorid ion raktár tannin vakuolumok különösen a háncsparenchimában találhatók nagy számban.

Bár a pulvinus rendszer nem általános a növényvilágban működési mechanizmusa egy általános törvényt tükröz és sokban egyezik más növényi működésekke( pl fotoaktív sztóma mozgás). Minden esetben amikor a növény valamilyen okból gyorsan jelentős mennyiségű vizet mozgat egy szöveten belül először egy aktív iontranszporttal kálium ionokat helyez át, és ezt követi szinte szinkron a megváltozott ozmotikus állapotnak megfelelelő passzív víztranszport.