Erikoid levelek
Általában megnyúlt, hosszúkás, kis méretű húsos állományú levél. A széle lefelé hajlik, gyakran a vége is görbül, fonáka gyakran szőrös. Esősorban az alhavasi és a tundrán élő fajok levélzetére jellemző.A sajátos külső és a hozzá kapcsolódó anatómiai jellegek elsősorban a vízmegtartást biztosítják. Dacára annak, hogy ezeken a területeken általában bőségesen található víz, a hideg, az erős széljárás, a gyakran savanyú talaj megnehezíti a növények vízfelvételét.