A pollenszemeket körül vevő tapétum egy érdekes kiválasztó szövet, amely biztosítja a pollen fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. A szekréciós tapétumsejtjei folyamatosan termelik a pollenzsákba exocitózis útján kiválasztott mirigyváladékot, melyet a fejlődő pollenszemek használnak fel. A pollenzsák legbelső rétege az un periplazmás tapétumesetében a sejtek fala is feloldódik, a sejtek autolízissel elpusztulnak és beltartalmuk a pollenzsákba kerül. A tapetum egy különleges táplálószövet, belső sejtjei többnyire endomitózissal keletkező sok sejtmagú rövid ideig élő endopoliploidok, amelyekben a sejthalál(apoptózis) genetikailag programozott folyamat.
A pollenszemek a pollenzsákok belsejében a pollen anyasejtekből alakulnak ki redukciós(számfelező) osztódással. A meiozissal létrejött sejteket kezdetben egy kallóz szénhidrát burok övezi, de ez a határfelület a továbbiakban fokozatosan átalakul. A kallóz „ős-sejtfal” alá belülről maguk a pollen mikrospórák egy cellulóz alapú primer falhoz hasonló réteget(primexine) építenek, majd ezután a pollenzsákban a mikrospórákat körülvevő tapétum sejtek megkezdik kívülről a kallóz fal lebontását és a pollen ellenálló vastag külső falának felépítését. A megmaradó primexine réteg szerkezete meghatározza a pollenszem elképesztően gazdag fajra jellemző felszínű és mintázatú un külső-exine réteg rendszerét. Az exine elsősorban karotin természetű sporopolleninből épül fel, építőanyagait a tapétum sejtek biztosítják. A virágporszem végleges belső falrétegét az intinét a lebomló primexine helyére, az exine alá, maga a pollenszem szintetizálja. A pollenszem fala tehát részben centrifugális vastagodással épülő külső exine, és hagyományos befelé történő centripetális növekedéssel kialakuló belső intine rétegekkel rendelkezik.
A pollen sejtfalának végleges kialakulásával egy érett, nagy központi vakuólummal és egy haploid sejtmaggal rendelkező un egymagvas-pollenszem állapot jön létre. Ezt követi egy aszimmetrikus számtartó osztódás a pollenmitózis-I., amely során a pollenszemben egy vegetatív és egy generatív haploid sejt az un kétsejtes pollenszem keletkezik. Ebben az állapotban a vegetatív mag sejtciklusa megakad, elveszti továbbosztódó képességét. Átáll egy intenzív belső anyagcsere szabályozására, amelynek eredményeként a korábbi nagy vakuólum eltűnik. A kialakult” érett” pollen(mikrospóra) tehát plazmában dús, két haploid sejtmagot tartalmazó, aszimmetrikusan osztott, különleges sejtfallal határolt ivartalan szaporítósejt.