Nemzetségneve az ógörög rhamnos a tövises bokorra utal. Elsősorban Eurázsiai szubtrópusi és mérsékelt éghajlatú területeken honos, eredeti élőhelye Európában, Közép Ázsiában és a Mediterrán Észak-Afrikában található.. Észak-Amerikában dísznövényként kezdték ültetni a XIX. század elején, ám kivadulva invazív növény lett az Egyesült Államok középnyugati vidékein. Hazánkban többnyire száraz helyeken: erdőszéleken, mezsgyéken, bozótosokban, találkozhatunk vele. Inkább a meszes talajokat kedveli Általában közepes termetű dús ágrendszerű cserje, vagy rövid törzsű, alacsonyan elágazó fa, de magányos szoliterként a 8-10 méteres magasságot is elérheti.
Ágai keresztben átellenesen nőnek. Rövid hajtásai között az elágazásokban gyakran rövid, vaskos tövis ül. Fiatalon kérge sima, fényes, szürkésvörös vagy szürkésbarna, gazdagon paraszemölcsös. Idősebb korban a törzs bőrszövete vékony rostokban, lemezekben válik le.
Széles tojásdad, főeres átellenesen álló levelei sötétzöldek, finoman fűrészes szélűek. A főér két oldalán íves oldalerek futnak a levélcsúcs felé hasonlóan a hazai som fajokhoz.
Május-júniusban nyílnak bogernyő virágzatban álló zöldes-sárga, négytagú, egyivarú virágai. A növény általában kétlaki. A hím virágokban a szirmoknál hosszabb porzók kiállnak a virágból, a rövidebb kocsányú termős virágokban 4 ágú bibeszál látható. A vacok kehely szerűen kiszélesedett un hipanthiumot képez, ennek következtében a négy termőlevélből összenőtt magház középállású. 
A termés 8-10mm-es gömbölyű, fekete általában négy csonthéjas magot/csontárt/ tartalmazó csonthéjas bogyó. Szeptember-októberben érik, belseje barnás-zöld, húsos, nedvdús. Szaga frissen kellemetlen, íze eleinte édeskés, később undorítóan keserű, kissé csípős. A madarak kedvelt tápláléka. Rágva a nyálat antrakinon tartalma miatt zöldes-sárgára festi.
Drogként termését/ Rhamni fructus/ és hántolt kérgét/ Rhamni cortex/ gyűjtik és tradicionálisan évszázadok óta hashajtóként használják magas antrokinon/5-8%/ tartalmuk miatt. A legújabb Magyar Gyógyszerkönyvben a varjútövis nem szerepel. A rendszertanilag közelrokon kutybenge/ Frangula alnus/, amelynek hatása hasonló azonban hivatalos. Ezek a drogok egyéni érzékenységtől függő görcsöket okozó mellékhatásaik miatt szakember által indokolt esetben is csak rövid ideig használhatók.