Az ajakos virágúak családjába/Lamiaceae/ tartozó, áthatóan citrom illatú évelő növény. Dél-Európából, Kis Ázsiából származik, 100-150 cm magas, terjedő tövű, szárazságtűrő faj, a jó vízelvezető képességgel bíró talajokon érzi otthon magát. Kedveli a meleget és a fényt, mérsékelten fagyérzékeny. Nagyobb téli hidegek hazánkban a töveket károsíthatják.Itthon több helyen termesztik, néhol kivadul: pl. a Dunántúl melegebb területein kivadult, természetes társulásokban élő állományait is megtalálhatjuk.
Rizómás növény fokozatosan vastagodó gyökértörzséből hajtáseredetű gyökerek és vízszintesen futó hosszabb szártagú tarackok fejlődnek, melyek végén új föld feletti hajtások fejlődnek.
Erőteljesen bokrosodó növény .Hajtásrendszere dús terpedten elágazó.. Az első éves fiatal növények hajtásai többnyire a földön fekszenek, nyár közepétől fokozatosan emelkednek fel. Idősebb növényeknek már csak felálló hajtásai vannak. Az egész növény rányomottan pelyhes és kissé bozontos. Négyszögletes szárán keresztben átellenesen állnak tojásdad, szélükön durván csipkés-fűrészelt szélű levelei . A levéllemez fénylő, sötétzöld., felülete ráncos, a főér mentén gyengén szőrös. 
Virágzás július-szeptember. A családra jellemző kétajkú virágai a szár felső harmadában a levelek hónaljában kevés tagú, egy oldalra néző álörvökben helyezkednek el. A párta a kifejlett virágoknál általában fehér, bimbós állapotban azonban még sárga. 
Zöld színű csészéje kétajkú, harang alakú. Az öt sziromlevél kétharmadáig összenőtt. A párta felső ajka kissé előre áll, alig boltozatos, míg az alsó ajak középső része a két oldalsónál kissé nagyobb, enyhén kiálló. A porzók és a bibe nincsenek a pártába zárva, bár a porzók a párta felső ajkából nem állnak ki. A felső ajak alatti szabadon álló négy porzószál egymással különböző szöget zár be, sohasem párhuzamos. A két termőlevél összeforradásából képződött felső állású magházból 4 makkocska résztermés alakul. Az apró, hosszúkás ovális, fénylő fekete termések érés után rövid ideig maradnak a csészében, hamar kihullanak.
Az orvosi citromfű, az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező, régóta termesztett európai gyógynövény, amely sokoldalú felhasználhatóságával napjaink orvoslásának is része. Népi gyógyászati felhasználásainak jelentős része ma is korszerűnek mondható. A citromfű 2014-ben Magyarországon az Év Gyógynövénye. 
Hatályos gyógyszerkönyvünkben a citromfű szárított lomblevele/Melissae folium/ hivatalos.A drog elsősorban illóolajokat tartalmaz/ geraniál, citrál-B, és citronellál/. Emellett még flavonoidokat, fahéjsav származékokat/ kávésav, klorogénsav/ és triterpéneket/urzolsav/ találunk. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a modern orvoslásban is rendkívül sokoldalúan felhasználható. Belsőleg nyugtalanság, alvászavarok és emésztési panaszok kezelésére, antivirális hatása miatt pedig külsőleg herpesz esetén alkalmazható