Növényi életformák – zsombékképző füvek, sások

A zsombék csomós növekedésű sások  és fűfélék sajátos megjelenési formája. A zsombékoló sásoknál néha 1,5-2 méter magas és akár méternyi átmérőjű kiemelkedő képződmény. A zsombékok közti, általában vízzel borított élőhely a semlyék. A „zsombékoló” fajok jó tápanyag ellátottságú, dús növényzetű élőhelyeken „fellazulnak”, szálanként vagy  kis csomókban fejlődnek.8149940851_2e33e3fe6b_k

 A zsombékoló fajok általában tőhüvelyesek. Tőleveleik  között már ősszel  áttelelő rügyek képződnek, ám ezek a következő tavasszal a régi levelek szétfoszlott rost maradványai és valószínű genetikai-élettani okok miatt is nem oldalirányban kúsznak szerte-szét, hanem összetartva egyenesen felfelé növekednek. Az új hajtások évről évre folyamatosan így képződnek, a rostos maradványokat tartalmazó rész pedig az újonnan képződő és a régi maradványok összefonódásával szintén gyarapodik nem szélességben, hanem inkább magasságban.Letöltések15

 A zsombékoló sás fajok száraikat és  leveleiket tőből tömegesen egymás mellett fejlesztik. A növény tehát kezdetben  egy 20—100 cm átmérőjű sűrű, tömött gyepet vagy párnát alkot. Szárai és levelei évről-évre elhalnak s jövő évi hajlásai az előzők hónaljából egy új emelt szinten keletkeznek. Az új gyökerek pedig  a régiekkel alkotnak kusza szövedéket, amelyen a vegetációs időszakban fokozatosan magasabbról jönnek létre az új a hajtások. A növény tövén, az elhalt szárrészek a gyökérszövedékkel  együtt megmaradnak támasztékul szolgálva  a zsombékon idővel kialakuló különleges növényzetnek.

A bejegyzés kategóriája: Botanikai szemléltető
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.