A természetgyógyászatban leggyakrabban alkalmazott klinikailag is elfogadott szívgyógyszerek közé tartoznak a hazánkban őshonos egymással közelrokon két galagonya faj: az egybibés galagonya/Crataegus monogyna/ és a cseregalagonya/Crataegus laevigata syn Crataegus oxyacantha/ gyógyszerkönyvben is elismert drogjai.
A két galagonya faj az északi félteke mérsékelt területein gyakran megtalálható Kanada K.-i partjaitól egészen Kamcsatkáig. Az egybibés galagonya a középhegységi bokorerdőktől a homokpusztákig, a szegélytársulásokban, és a száraz ligetekben gyakori, míg a cseregalagonya inkább egy hegyvidéki faj: karsztbokorerdőkben, füves lejtőkön, cserjésekben fordul elő. A természetes populációikban az egybibés-, és a cseregalagonya számos változata, keverékfaja/hibridje/ jelenik meg, melyek taxonómiai besorolása problémás. A galagonya /Crataegus/ a rózsafélék /Rosaceae/ családjának Maloideae alcsaládjába sorolt növénynemzetség.
Általában ágtövises cserjék, vagy kis fák szerte ágazó hajtásrendszerrel. és sekélyen gyökerező. a felszínhez közel futó főgyökérrendszerrel. A hajtástengelyek kérge sötétbarna, keresztben vagy ferdén felhasadozó. Vesszőik világosbarnák, fiatal hajtásaik barnászöldek, később szürkék, ritkásan szőrösek. Az ágtöviseik 1-3 cm hosszúak, a rügyeik gömbölyűek, aprók.
Leveleik szórt állásúak, levéllemezük a karéjostól az osztottig változatosan tagolt. A levélalap mindkét fajnál pálhás, a cseregalagonyánál a pálhák fejlettebbek. Az egybibés galagonya esetében a levél mélyebben tagolt, leggyakrabban a csúcsi részen szeldelt, a tagolt szeletek gyakran hegyes végűek. A cseregalagonya levelein a bemetszések kevésbé mélyek, a levél gyakran csak a csúcsi részén röviden tagolt. A levélszél végig egyenlőtlenül, szélesen fűrészes. A levélszeletek csúcsa lekerekített, tompa. Mindkét faj levelei színi oldalukon fényes sötétzöldek, a fonákon kékeszöldek, az érzugok gyakran szőrösek..
Őshonos galagonyáink általában májusban, júniusban virágzanak. Virágaik fehérek, illatosak, 8-15 mm átmérőjűek, soktagú összetett forgós sátor virágzatokban nyílnak és a rózsafélék családjára jellemzően öttagúak. Az egybibés galagonya virágkocsányai szőrözöttek, a cseregalagonya virágkocsányai kopaszak. A háromszög alakú a termésen is megmaradó csészeleveleik eltérően szőrösek. A kétkörös/diplostemon/ porzótájon körönként 10 porzó foglal helyet. Az egybibés galagonyánál értelemszerűen a virágban egy bunkós végű bibeszál fejlődik, a cseregalagonyánál a bibeszálak és a bibék száma kettő, ritkán három. A bibeszál/bibeszálak elszáradva a felső végükön begörbülve az áltermés csúcsán maradnak.
A magház alsó állású, egyetlen termőlevélből fejlődik/monokarp/. A vacokba süllyedt áltermés a Maloideae alcsaládra jellemző alma/almácska-csontáralma. A klasszikus almaterméstől eltérően a a galagonyáknál a termésfal nem hártyás, hanem a csontárhoz hasonlóan nagyon kemény, ellenálló un kőmag. 
Az áltermés piros, gömbölyded vagy hosszúkás, oldalról kissé lapított átmérője 1 cm-nél kisebb. A csúcsán megtalálhatók a virágrészek / visszahajló csésze és a bibeszál/ maradványai. Belsejében az egybibés galagonyánál egyetlen, a cseregalagonyánál két-olykor 3 csontár található.
Virága, csúcsi levelei és termése egyaránt káros mellékhatásoktól mentes szívgyógyszer-alapanyagok. A természetgyógyászatban és a klinikai gyakorlatban is a szárított, virágzó hajtásvégeket, illetve az álterméseket alkalmazzák. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a két galagonya faj áltermései/Crataegi fructus/ és a virágos hajtásvégek/Crategi folii cum flore-régi néven Summitas Crategi/ hivatalos drogok.
A két drog kémiai hatóanyagai részben eltérnek egymástól. A virágos ágvég jellemző vegyületei a flavonoidok/vitexin, rutin/ és a procianidinek. A termésdrogban főként triterpén szaponinok/pl urzolsav/ fordulnak elő, a flavonoidok/pl hiperozid/ mennyísége kevesebb, azonban a termésben is jelen vannak az oligomer procianidinek.
A galagonya drogok javítják a szív vérellátását, gátolják a szívritmus zavarokat. A klinikai vizsgálatok alapján galagonya drogok pozitív ionotróp /a szívösszehúzódások ereje nő/ és a szív ingerlékenységét mérséklő / szívritmuszavar-ellenes/ valamint a koszorús erek véráramlását fokozó hatásúak. Ezek a hatások bizonyos ioncsatornák gátlásával alakulnak ki. Elsősorban a procianidinek fokozzák a szívkoszorúerek keringését, enyhén csökkentik a vérnyomást. A galagonya kivonat állatkísérletben mérsékelte a vér koleszterinkoncentrációját.