Az orvosi angyalgyökér Eurázsia hűvös-nedves klímájú északi részein, valamint magasabb hegyvidékein, alhavasi tájain 700-1700 m tengerszint feletti magasságban él. Kedveli a vizes, sziklás élőhelyeket patakok, vízpartok, vízmosások, árkok mentén, sziklás részeken gyakran tömegesen fordul elő. Természetes elterjedésének déli határa a Kárpátok hegyvonulata. Európa számos országában – hazánkban is – és É-Amerikában sokfelé termesztik. Helyenként kivadulhat.
Az ernyősvirágzatúak /Apiaceae/ családjába tartozik kétnyári, lágy szárú erőteljes növekedésű növény. Az első évben csupán szárnyalt dús tőlevélzete fejlődik, a második évben jelenik meg gyengén bordázott, gyakran sima, belül üreges, felső részén elágazó erőteljes szára, mely 80-180 cm magasságú.
Gyökere az első évben répaszerű alig elágazó 2-4 cm vastag raktározó karógyökér. A második évben a gyökér felső un gyökérnyak része erősen megvastagodik, hordószerűen megduzzad körkörös gyűrődések jelennek mag rajta. Ebből a hordószerű részből alul 1-2 cm vastag 10-20 cm hosszú mellékgyökerek erednek. A gyökérzet kívül paraszövettel határolt szürkésbarna, a kéregrészben illóolajtartó járatok találhatók belüla bélszövet sárgásfehér színű. Illata kellemes, jellemző, íze csípős fűszeres, kesernyés.
A levelek alapja jellegzetesen felfújt erőteljes feltűnő hüvely, a levélnyél hengeres/a hazai A. sylvestris-nél csatornás!/. A levél páratlanul szárnyasan összetett, a levélkék szélei fűrészesek, a fűrészfogak porcosak nem szálkás hegyűek mint az A. sylvestris esetében. Szárlevelei közül az alsók 30-40 cm hosszúak, felfelé haladva a levelek mérete csökken.
A növény május – június hónapban virágzik, termése augusztusban érik. A családra jellemző szerkezetű virágai sárgás, vagy zöldes nagy gömb alakú összetett ernyővirágzaban állnak, melyben a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak.
Fakóbarna 5-8 mm hosszú, ikerkaszat termései lapítottak, széles-elliptikusak, a szélső szegélybordák hártyásak, a központi három borda erősen kiemelkedik/un szárnyas ikerkaszat/.
Számos országban/különösen É-Európában/ a növény minden részét (gyökér, levél, termés) hasznosítják gyógyászati és kulináris célokra. A gyökerét, és levelét az első év őszén és a második év tavaszán, a termését pedig az érés befejeztével gyűjtik. Itthon a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben csak az egész, vagy aprított gyökérzetből készített drog hivatalos Angelicae radix néven.
A drog egyidejű illóolaj és keserűanyag forrás. Monoterpén illóolajai és furanokumarin tartalma következtében aromás-kesernyés ízű. Emellett fenoloid aromás savakat/angelikasav, kávésav/ és különböző bio-flavonokat/arhangenolon/ tartalmaz. Gyomor-, és bélpanaszok kezelésére szolgáló különböző keverékekben gyakori összetevő, felső légúti megbetegedésekben köptetőként használják. Az Angelica gyökeret ezen kívül szeszes italok aroma anyagaként, a termést pedig fűszerként levesek, mártások, kompótok ízesítésére használják. Az északi országokban a fiatal friss leveleiből főzeléket, szószokat készítenek. Az illóolaját a kozmetikai ipar is hasznosítja. A gyökérdrog furanokumarin tartalma miatt fényérzékenyítő, ezért alkalmazása esetén a napozással, szoláriumok használatával körültekintően kell eljárni.