Évelő, lágyszárú bokros növekedésű erősen aromás, inkább kellemetlen illatú növény a fészkesvirágzatúak/Asteraceae/ növény családból. A Kaukázus és Kis Ázsiai térségéből származó faj hazánkban elsősorban kerti dísznövény, illetve termesztett gyógynövény. 
Könnyen kivadul és erdőszegélyeken, útszéli gyomtársulásokban egyre gyakrabban jelenik meg. A növényt Európában évszázadok óta termesztik. Csaknem egész Európában kivadult és vadvirágként is elterjedt. Teltvirágú fajtái kedvelt dísznövények hazánkban is. A dísznövényként nemesített általában egynyári fajták hatóanyag tartalma csekély, gyógyászati jelentőségük nincs.
Lágyszárú szerteágazó, bokros, 45-70 cm-re megnövő növény Erőteljes rövid gyöktörzse a felszín közelében, sekélyen futó, gazdagon elágazó főgyökérben folytatódik. Szára üreges, alsó része gyakran fásodik. Levelei szórt állásúak az alsó levelek nyelesek, a magasabban találhatók a száron levélnyél nélkül ülnek. A levéllemez mérsékelten tagolt: szárnyasan hasadt, vagy osztott. A levélszeletek száma legfeljebb 6-pár, a szárnyak kevés cimpára hasadnak csipkés szélűek, csúcsuk tompa. A levéllemez színe általában sárgászöld, a levél fonáka gyengén szőrös.
Virágzása júliustól késő őszig tart. A sugárvirágok fehérek, a csöves virágok sárgák, a fészekvirágzatok átmérője 1-2 cm, és összetett terebélyes fészkes- sátor virágzatban állnak. A virágok gyakran öntermékenyülők. A fészekpikkelyek keskeny lándzsásak, a fehér nyelves virágok 3 karéjúak csökevényes termőjük miatt meddők. A sárga csöves virágok hímnősek a termésük bordázott koronás kaszat.
A virágos hajtásdrogja a hatályos VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Tanaceti parthenii herba néven szerepel.
A drog gazdag szeszkviterpén-laktonokban, főként parthenolidban. A partenolid tartalom a virágzást követően a legmagasabb a növényben Tartalmaz még keserű anyagokat és illóolajat, melynek fő összetevője a kámfor, a bornil-acetát, a pinén. A hatóanyagai között megtalálhatóak még a flavonoidok.
Klinikailag is ellenőrzött tapasztalatok szerint az őszi margitvirág szárított levelek migrénes rohamokat megelőző hatásúak, partenolid tartalmuknak köszönhetően alkalmasak a migrénes fejfájás hatékony csillapítására.
A migrén megelőző illetve csökkentő hatás pontos mechanizmusa egyelőre részleteiben még nem tisztázott, feltételezések szerint a migrén súlyosságának mérséklésében a drog / főleg a partenolid/ szerotonin antagonista tulajdonsága is szerepet játszhat. A növény drogjának használata a vérlemezkék összetapadását is gátolja/véralvadásgátló/, emellett antibakteriális hatása is ismert.