Nagy titkok kicsiny virága: a Skarlát Pimpernel

A Vörös/Skarlát Pimpernel egy izgalmas kalandregény a Nagy Francia Forradalom idejében élt legendás kettős életet élő angol hősről, akit hallomásból talán még azok is ismernek, akik egyetlen könyvet sem olvastak róla, vagy  a regénysorozat   egyetlen filmjét sem látták.

A  név egyszerre jelent egy kis, szerény,  a kankalinok rokonságába tartozó piros mezei virágot és a  legnagyobb angol romantikus arisztokrata regényhősök egyikét, aki  a regényben  a Sir Percy Blakeney  névre hallgat és a mai kétarcú sztárügynökök egyik tipikus irodalmi őse. Története alig száz éves, nem nyúlik vissza a ködös régmúltba,  megalkotója nem Sir Walter Scott, vagy egy klasszikus  kortársa, sőt, még csak nem is egy “igazi tősgyökeres” angol.  A titokzatos hőst egy magyar származású bárónő, Orczy Emma találta ki és tette világhírűvé.

Bárónő Orczy Emma

Bárónő Orczy Emma

A kaméleon természetű  titokzatos  főhős  – a népszerű Zorro elődje –  az angol társasági életben  hóbortosnak tartott aranyifjú arisztokrata, aki a francia forradalom idején bebörtönzött francia nemeseket és más elítélteket szabadít ki és bravúros trükkökkel juttat át a csatornán Angliába. Minden tetthelyén hátrahagyja a hamar védjegyévé váló jelet, a vörös pimpernel (mezei tikszem, Anagallis arvensis) nevű virágot. Természetesen üldözői a teljes francia titkosszolgálat és  maga a jakobinus vezér Robespiere is állandóan a nyomában lihegnek, de mindig túljár az eszükön, soha nem tudják elkapni. Még felesége, az ünnepelt francia színésznő, Marguerite is csak jóval később jön rá, hogy az ő mindenki által kissé együgyű naívnak vélt piperkőc férje azonos a rettegett, avagy hősként tisztelt Vörös Pimpernellel.

 A mű,  először a színpadon debütált 1903-ban, ezután lett belőle regény, amely végleges formájában először 1905-ben jelent meg. Végül is a színpadi siker hozta meg a könyv számára az elismerést. A mű diadalútja ezután megállíthatatlan volt: nemcsak újabb kiadások, színpadi felújítások következtek, hanem  több mint egy tucat  folytatáskötet is született. Az első Pimpernel-regényt 1940-ig további számos utód követte, köztük természetesen egy erdélyi vonatkozású is/Pimpernel Erdélyben (1927)/.

 Számos  filmváltozata létezik, a legrégibb egy 1917-es némafilm, a legújabb pedig  a 2010-es japán feldolgozás.

Leslie Howard az 1934-es filmváltozatban

Leslie Howard az 1934-es filmváltozatban

Számunkra talán a legkedvesebb és filmtörténetileg is a legkiemelkedőbb az 1934-es Harold Young rendezte Hollywoodban készült változat, amelynek a producer Korda Sándor mellett számos egyéb magyar vonatkozása is van. A forgatókönyv két angol szerző valamint Orczy Emma és Bíró Lajos munkája, a film főszereplője pedig az a világsztár Leslie Howard, aki  egykor Steiner László néven látta meg a napvilágot. A mindmáig legtökéletesebb Pimpernel alakítást nyújtó színész fenomén a méltán hálás főszerepet még egyszer eljátszotta 1941-ben. Két évvel tragikus halála előtt a „Modern Pimpernel” című filmben a történet modernizált változatának Pimpernel Smith professzoraként mentett tudósokat, művészeket az Európa lerohanására készülő náci Németországból.

Néhány változat DVD borítója

Néhány változat DVD borítója

 Az, hogy a kiszolgáltatottakat, üldözötteket néha agyafúrt trükkök árán is mentő pimpernel sztori mekkora találmány arról elegendő mértékben árulkodik a nagyszámú különböző filmfeldolgozás és adaptáció, vagy a világ nagy színpadjain így például a győri színház műsorán is nagy sikert elért musical. A Vörös Pimpernel napjainkban is repertoárdarab világszerte, különösen a musical változat megszületése után.. Az alapregényt a színházi sikerszéria nyomán 14 nyelvre fordították le.

.A_voros_PimpernelA regény a  második világháború után hosszú ideig tilalomlistán/lndexen/ volt hazánkban egészen a rendszerváltásig. A Vörös Pimpernel 1990-ben és 2006-ban is megjelent magyar fordításban, de szakértők szerint az 1930-as évekbeli kiadás a legjobb és ma is élvezhető.

 Ami egyébként ezt a kis termetű, elágazó szárú, gyakran elfekvő gyomnövényt és csinos, élénk színű magányos virágát illeti,  nehezen kapcsolható a fent leírt magasztos és jelentőségteljes dolgokhoz. Elgondolkodtató, hogy az írónő  választása miért esett erre a közönséges-  bár kétségtelenül tetszetős virágú – gyomnövényre, hiszen számos irodalmi példát találunk ismertebb növényekkel. A tulipán, rózsa, a liliom, vagy a hazai kultúrkörben a népmesék virága a rozmaring, bazsarózsa mind ott volt a kínálatban. Az írónő választása mégis a gyomtársulások gyakori kozmopolita növénykéjére esett. A kiválasztott növényfaj/Anagallis arvensis/  magyarul ugyanis egyszerűen a mezei tikszem névre hallgat.

 Bár az is lehet, hogy a szerény kis  növényt alaposan félreismerjük, mint a főhős Sir Percyt a gyanútlan olvasó?! Egy nem túl bonyolult angol vers így ír az eltűnés bajnokáról:

They seek him here, they seek him there,
those Frenchies seek him everywhere.
Is he in Heaven? Is he in Hell?
That dammed elusive Pimpernel!

A versrészlet Borbély Sándor magyar fordításában:
Keresik arra, keresik erre!
Hiába minden. Nincsen semerre.
Tán bizony a föld nyelte el?
Ármányos Vörös Pimpernel!

Egy másik fordítás pedig N. Kiss Zsuzsa tollából:
Bottal üthetjük a nyomát;
Hajkurásszák a franciák:
Pokolra szállt? vagy mennybe fel?
Fránya, illanó Pimpernel.

Mezei tikszem Anagallis arvensis

Mezei tikszem
Anagallis arvensis

 Akár a kis tikszem növény is pályázhatna az eltűnés bajnoka címre. Hiszen csinos, tetszetős, élénk színű magányos virágai esős, borús időben bezáródnak és csak napsütésben  nyílnak ki újra. A virág alkonyatkor, vagy akár komolyabb felhőátvonulások idején is fotonasztiás mozgással gyorsan becsukódik, „eltűnik” szemünk elől. Gyermekként megfigyelhette ezt a jelenséget az írónő az alföldi pusztákon , vagy Erdélyben az uradalom kertjében is. A kankalinfélékhez/Primulaceae/ tartozó kis termetű, elágazó négyszögletes szárú, gyakran elfekvő gyomnövény egyszerű tagolatlan, levelei keresztben átellenesek, ülők, tojásdad alakúak, épek, főleg fiatal korban jellegzetesen fényesek, fonákuk fehéresen pontozott.OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Anagallis foemina - kék oimpernel

Anagallis foemina – kék pimpernel

Hazánkban  a nemzetség két faja honos: a piros virágú Anagallis arvensis –Mezei tikszem/Scarlet Pimpernel/, és a kék virágú Anagallis foemina-Kék virágú tikszem/Blue Pimpernel/. Az A. arvensis-nek ritkábban előfordul egy kék virágú változata is/  A. arvensis forma coerulea/. 400543506_0bfedbf05a_bA virágszín mellett lényeges különbség a két faj között a szirmok peremén levő nagy florális mirigyek jelenléte a mezei tikszemnél, és a kék tikszem elöl határozottan  fűrészes szélű sziromlevelei. Jól mérhető különbség van a csészelevelek és a virágkocsányok hosszúságában is. Termése visszahajló kocsányon ülő, -a gömbölyű termés derekán- fedéllel felnyíló tok.  Magja sötétbarna színű, felülete hálós, erősen, bibircses. Hasi oldalán hosszúkás, fekete színű köldök található.

Anagallis toktermések és magok

Anagallis toktermések és magok

Gyomtársulásokban gyakori fajok, gyakran együtt is előfordulnak. A kék virágúval ritkábban találkozhatunk és bizony első látásra nehézséggel jár a kék változat/a forma coerulea/ és az igazi kék pimpernel megkülönböztetése egymástól.

 A pimpernel néven ismert növényhez számos legenda fűződik. Középkori varázsitalok nélkülözhetetlen összetevője volt, különböző gyógyhatásait is említik régi füveskönyvek. Főleg a magjaiban találunk erős hatású fitoszteroid vegyületeket.  A magokból készült kivonat bizonyos homeopátiás készítményekben ma is megtalálható.