A zömmel helyhez kötött növényvilág utazó nagykövetei ezek az apró sejtek, magukon viselve küldőjük jeleit és testükben hordozva az adott fajra jellemző DNS nyelven írt információt. Olykor nagy távolságokra jutnak el a szelek szárnyán, vagy más vektorok segítségével. Máskor csak a szomszédot látogatják meg, beérik ennyivel is. Ők a pollenszemek. A pollen a virágporszem latin neve, egyébként magyarra fordítva lisztet jelent.
Botanikai értelemben a pollen redukciós osztódással létrejött ivartalan szaporítósejt a heterospórás harasztok mikrospórájával homológ hím jellegű haploid szaporító képlet.
A pollenszem a porzók portokjainak pollenzsákjaiban keletkezik , a pollenzsák/ lokulamentum/ tehát tulajdonképpen hím jellegű mikrosporangiumnak fogható fel, ahol a pollen- anyasejtekből szinkron redukciós osztódással mikrospóra- tetrádok jönnek létre. Ezekből továbbfejlődve keletkeznek az érett virágpor/pollen/ szemek.
Az ellenálló, több rétegű, fajra jellemző pollenfal szintéziséhez főképp a mikrospóra sejteket körülvevő szekréciós szövet a tapétum biztosítja a szükséges anyagokat.. A pollenszem határán a primexin réteg főleg cellulózt és pektint tartalmaz, ez a pollensejt saját primer fala. Erre rakódik kívülről centrifugális sejfalvastagodással az intine/ cellulóz és poli- uronsav komplex/, majd a legkülső két rétegű exine, melyet főleg egy ellenálló lipid anyag a karotin sporopollenin alkot. A felszíni ektoexine oszlopokból/ bakulum/ és ezeket fedő részben összefüggő fedőből/tectum/ áll, amelyben specifikus a biokémiai felismerésben segítő fehérjék is találhatók. A tektum ritkán fedi be egyenletesen a pollent, gyakran lyukak, perforációk vannak rajta, sőt olyan szemcsék, gömbök, pálcikák, tüskék stb, amelyek segítségével sokszor az is megállapítható, hogy milyen növényfaj pollenjét látjuk a mikroszkópban!
Fontos bélyeg és rendszertanilag rendkívüli jelentőségű a pollentömlő kilépési helyének , az apertúrának/ csíranyílásnak/ az alakja, száma, elhelyezkedési módja a pollenszemen. Ennek alapján a a pollen lehet hasítékos/szulkát,vagy kolpát típus /, pórusos/ porát /, összetett/ hasítékos és pórusos /, vagy csíranyílás nélküli. A csíranyílás lehet szabad, de gyakran különböző módon fedett. Mindenesetre nagy a változatosság az aperturák számát , helyzetét tekintve, és vannak szép számmal ezektől a fő formáktól eltérőek is, amelyek az alaptípusokból vezethetők le. A zárvatermők pollenje hallatlan alak és formagazdagságot mutat különösen akkor, ha a felszíni mintázatokat /skulptura/ nézzük!
A pollen apertura alapján a zárvatermők két nagy csoportra oszthatók: A valódi kétsziküek pollenje általában három felnyílású( trikolpát) , a másik nagy csoportnak az un őslágyszárúaknak a pollenje egy hasítékú (monoszulkát). Utóbbi csoportba tartozik az egyszíkűek zöme is.
A pollenszemek mérete, formája és felülete jellemző egy adott fajra. A széllel, vagy a megporzást végző állatok testén utazó pollenszemek azonban nem mindig magányos vándorok. Egy pollenanyasejt utódjai tartósan együtt maradhatnak un tetrádokat létre hozva. Ritkábban egy tetrád csoportból csak két sejt marad diádokat alkotva. Több tetrád is összetapadhat poliádokat képezve. Végül egy pollenzsák teljes pollen tartalma is összeállhat un polliniummá. Mivel a virágpor (és általában a spórák) nehezen bomlanak le, az egyes földtani rétegekben talált fosszilis maradványokból következtetni lehet az akkori uralkodó vegetációra, abból pedig a környezeti és éghajlati viszonyokra.A kisméretű pollen a szél-, a nagyméretű inkább a rovarbeporzásra utal. Főleg a kisméretű pollenszemek okozzák az arra érzékenyek betegségét, amit pollinózisnak, pollenallergiának, vagy szénanáthának neveznek
A pollinózis szempontjából a pollenszemek falában előforduló allergén proteinek jelentősek! A parlagfű pollenfalban pl. 6 féle immunogén polipeptidet határoztak meg, az angolperjében eddig több mint 20 félét! Ezek a fehérjék antigénként hatnak, amikor a pollen az orr nyálkahártyáján megtapad, átnedvesedik és kioldódnak a virágporszem falából .Az orrüregben és egyéb nyálkahártyákon a sejtek felületén jelen lehetnek bizonyos antitest molekulák, jelen esetben az immunglobulin E (IgE) Y-alakú molekulái, melyek feladata az idegen fehérjék közömbösítése. Az antigén és az IgE összekapcsolódásakor˙ robbanás-szerűen felszabaduló hisztamin és prosztaglandin lehet a felelős a szénanáthások allergiás tüneteiért!
A pollenszem belsejében a fal érése alatt fejlődik ki , a hím ivaros nemzedék( gametofiton) amely rendkívül redukált.. A pollenszem érési folyamatok végére mindig kialakul egy vegetatív magot és egy spermatogén sejmagot tartalmazó kétmagvú pollen. Ezzel a növények nagy részénél a pollen érése be is fejeződik. Más növénycsaládoknál a pollen generatív magja még egyszer osztódik, így az érett pollen hárommagvú. A bibe felületére került virágpor az exine pórusain, vagy annak felrepedésével csírázik, és a pollentömlő kilép a pollenből. A kétmagvú pollenekben a spermatogén, más néven generatív mag ismét osztódik és kialakul ebben az esetben is a két generatív mag, amelyek a zárvatermők kettős megtermékenyítését biztosítják.. Ez a három sejt alkotja a zárvatermők hím ivaros nemzedékét.
Fantasztikus!
Igazán most értettem meg, hogy a pollenallergia -ill. általában allergia! -, kóros következményei megelőzésére, kivédésére miként működik az
U-vitamin(S-metil metionin .)
Köszönöm!