Érdekes módosult vastag gyökértípus, amely elsősorban a földbeni módosult hajtásokat/ hagymákat, gumókat, ortotrópos rizómákat, tőlevélrózsa rozettákat/ húzza a talajba bizonyos mélységig. A földben élő szervek alapi részén fejlődik oldalágakat nem találunk rajta és vastag ráncos, gyűrött felszínével, feltűnően különbözik a többi gyökértől.
Számos fajnál folyamatosan működik és így a felfelé növekedő, felnyúló részeket tartja a földfelszínen, vagy optimális mélységben.. Vannak esetek, amikor a kedvezőtlenné váló környezeti változások/ fagy, kiszáradás/ hatásaitól védi meg a növényt, ekkor szakaszosan, gyakran csak meghatározott évszakokban funkcionál.Működésével biztosítja azt, hogy az érzékeny osztódó részek mindig kiegyenlített, stabil feltételek között létezhessenek.
Óvatos becslések szerint is mintegy 400 növényfajnál fordul elő kontraktilis húzógyökér. A hagymás Allium , a gumós Crocus fajonál, a liliomfélék és a kontyvirágfélék/Araceae/ családjában, a tőlevélrózsás szukkulenseknél és a tőlevélrózsás kétszikű fészkeseknél gyakran találkozhatunk ezzel a gyökértípussal.
A húzógyökér felső. idősebb része zsugorodik / kontrahál/ a kéreg térfogat, alak és méretváltozásai következtében. A sejtfal cellulóz mikrofibrillumainak átrendeződésével elsősorban a kéreg/cortex/ dilatációs szövetének sejtjei longitudinális irányban rövidülnek és sugárirányban megnyúlnak. Lényegében hasonló történik, mint mikor egy legkisebb lapján álló felfelé magasodó téglát a legnagyobb alaplapjára lefektetünk. A sejtfalak átrendeződése következtében a sejt magassága kétharmadával is csökkenhet néhány hét alatt!