A kecskeruta vagy orvosi kecskeruta (Galega officinalis) a hüvelyesek családjába/ Fabaceae/ tartozó évelő növényfaj. A Közel-Kelet síkságain és Kelet Afrika dombvidékein őshonos, Európába, Nyugat-Ázsiába, és Észak-Amerikába betelepítették. Évelő, bokrosan növekedő, felálló szára akár 100-150 cm magasra is megnő. Az Alföldön gyakori, a Dunántúli Középhegység peremvidékein szórványos. Helyenként különböző fajtáit termesztik. Nektár és virágpor termelése miatt méhészetileg is fontos, kiváló méhlegelő. Ártéri gyomtársulásokban, ligetekben, mocsárréteken és legelőkön találhatjuk.
Sokfejű gyöktörzse és ebből kinövő, mélyre hatoló, hosszú karógyökérzete van. Szögletes. bordázott hajtása fiatalon felálló, de idősebb, magasabb egyedeknél gyakran félig-meddig elfekvő is lehet. Összetett apró és hegyes pálhájú páratlanul szárnyalt leveleinek levélkéi lándzsásak vagy elliptikus alakúak., a fonákon gyéren szőrösek, szálkahegyűek., a csúcslevélke nem módosult kapaszkodó kaccsá.
Virágzása július – augusztusban folyamatosan tart. Lilás virágokból álló karcsú, nyulánk virágfürtjei hosszú nyelűek és dús virágúak, általában túlnövik a támasztóleveleiket. A virágok szerkezete a tipikus kétfalkás pillangós virágokra jellemző. A virágban a csészefogak kihegyesednek a vitorla ibolyás színű, a csónak és az evezők fehérek. Enyhén görbülő hüvelytermése 2–3 cm hosszú, sokmagvú, a magvak között finom befűződésekkel.
Drogként elismert virágzó, föld feletti leveles hajtásai/Galegae herba/, érdekes guanidin származékokat/pl galegin/, 0,3-0,6 százalék flavonoidot, emellett cserző-és keserűanyagokat, hosszúkás barna magjai pedig szaponin vegyületeket tartalmaznak. A Galegae herba napjainkban – bár a legújabb gyógyszerkönyvben nem hivatalos – számos vércukorszint-csökkentő és tejelválasztást fokozó teakeverék alkotórésze. Hollandiában a tehenek tejhozamának fokozására a takarmányhoz adagolják. Külsőleg kozmetikai készítményként mellápolásra használják.
A növény guanidin tigaleginpusu hatóanyagai elsősorban a vércukorszintet szabályozzák, ezért a manapság népbetegségnek számító cukorbetegség kiegészítő terápiájában játszik fontos szerepet. Emellett tejelválasztást serkentő hatása is közismert.
Legismertebb hatóanyaga a galegin kémiailag nagyon hasonlít egy másik, a cukorbetegség kezelésére kifejlesztett guanidin származékhoz, mely többféle gyógyszer, például a metformin alapanyaga is. Lényeges különbség azonban a kecskerutában megtalálható anyag és a laboratóriumban kifejlesztett készítmény között, hogy a gyógynövénynek gyakorlatilag nincs mellékhatása, míg a guanidin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek tartós szedése számos mellékhatással járhat. A hatóanyag pontos hatásmechanizmusa nem ismert, de tudományos kísérletek azt támasztják alá, hogy a szervezet sejtjeinek inzulin érzékenységét növeli, és ezáltal képes a vércukorszintet csökkenteni
.
.