Kozmopolita faj itthon – főként csípőssége és gyors terjedése miatt – gyakran terhes gyomként kezeljük. Az egész országban gyakori, tápanyagban – különösen nitrogénben – gazdag, üde, humuszos talajon szinte mindenütt megjelenik. Természetes élőhelyeken is általános: a liget-, láp- és szurdokerdőkben az aljnövényzet fontos , néha meghatározó eleme.
50-150 cm magas évelő növény, gyorsan terjedő, kúszó rizómákkal, melyek szárcsomóin felfelé hajtások, lefelé hajtás eredetű gyökerek fejlődnek. Az elágazásokat nem viselő négyszögletű, üreges szár felálló vagy felemelkedő. 
A teljes hajtásrendszer durván szőrös a cisztolit/retorta/szőrök miatt és, ritkábban vagy sűrűbben csalánszőrökkel is borított. A mélyzöld/ipari klorofill előállításra is használt/ levelek keresztben átellenesek, nyelesek, a lemez alakja változó, lehet lekerekített vagy szíves vállból tojásdad vagy hosszúkás, hosszan kihegyezett. A levélszél durván fűrészes. A levél pálhája 2 szálas-árszerű lemezkéből áll.
Az Urtica dioica kétlaki növény, tehát külön növényegyeden találjuk a hím- és külön növényen a női virágokat. Ritkán vegyes virágú/hímnős/ példányok is előfordulhatnak. Az igen apró virágok négytagúak, zöldes színűek. A hím virágok felálló, rövid oldalágas, míg a női virágok hosszabb oldalágú lelógó álfüzérekben állnak a levelek hónaljában. Termése apró, tojásdad, éretten szürkés és oldalról kissé lapított apró makk.csalántermés
Elsősorban levelét/Urticae folium/ és újabban rizómáját-gyökerét/Urticae radix/ is használják gyógyászati célra, a hatályos gyógyszerkönyvünkben a levél drog hivatalos. Ugyanakkor a konyhában is használatos gyógynövény: leveleit főzelékként, zsenge hajtásait tavaszi levesekben és salátákban fogyasztják, sőt, néha sörhöz is használják fűszerként.
A drogok vizelethajtó, vértisztító, tejelválasztást serkentő teakeverékek alkotórészei. Gyökerének alkoholos kivonatát samponokba, tonikokba, egyéb hajápoló termékekbe teszik. A gyökerek fitoszteroidjai gyulladáscsökkentő és koleszterinszint-csökkentő hatásait újabban intenzíven vizsgálják.
A levelek gazdag A és C-vitamin források, emellett flavonoidokat, klorofilt és annak származékait, karotinoidokat, víz- és zsíroldékony vitaminokat (C, B-csoport, K1), triterpén vegyületeket, szterolokat és ásványi anyagokat/ szelén, vas/ tartalmaznak. A csalánszőrőkben előforduló vegyületek közül a hisztamin és a kolin emelhető ki.