A pálhatövis egy főként fizikai védelmet és a párologtatás némi csökkentését szolgáló módosult pálhalevél. A levélnyél alapi részén található pálhák gyakran párosával jelennek meg esetenként a levélnyélhez teljesen hozzánőnek/pl rózsaféléknél/, míg más fajoknál a lomblevelektől eltérő markáns külsőt mutatnak a levélalaphoz és lazán egymáshoz kapcsolódnak, látszólag szabadon állnak. A pálhatövis általában az utóbbi esetben figyelhető meg elsősorban a trópusi, szubtrópusi pillangósvirágú cserjék, fák és rokonaik körében. Más kellemetlen, szúrós szár, vagy levélmódosulástól a pálhatövis könnyen megkülönböztethető hiszen eredetéből következően gyakran párosával áll.
A Pannon Flórában jóval ritkább a pálhatövist viselő növény, mint az ágtövises, vagy a levéltövises faj. A hazánkban nem őshonos, de ízig vérig magyarnak tekinthető É-Amerikából betelepített közismert akácfán/Robinia pseudoacacia/ könnyen megfigyelhetjük az összetett levelek alapi részén párosával álló széles alapú görbült pálhatöviseket.
A mediterrán bozótok szúrós cserjéi , vagy a trópusi szavannás területek ernyő koronájú akácia/Acacia/ fái a pálhatövisek igazi gazdag tárházai. Elképesztően változatos szín,- és formagazdagság emellett pedig hatékony védelem. Aki már beletévedt egy ilyen társulásba sokáig viseli a pálhatövisek adta szúrások, karcolások nyomait.