Alaktan/ szár / – nódusz

A szárcsomó/ nódusz / a hajtástengely /szár/ azon része, ahonnan a levelek, vagy az elágazások tengelyei erednek.

Duzzadt szárcsomó – Physocaulis nodosus

Ezen a tájon a tengely gyakran megvastagodik, kidudorodik. Ezt különösen jól megfigyelhetjük a fűfélék üreges bütykös szárainál/ szalmaszár /.

A nódusz kezdeménye már a rügyben megjelenik a levélkezdemények/primordiumok/ tövében. A  rügyben  a szárcsomók még egymáshoz közel állnak. A tengely megnyúlásával kerülnek végső helyükre a száron a rajtuk található levelekkel. Ezek  a nóduszon állhatnak egyedül/szórt levélállás/, vagy párosan/átellenes levélállás/, esetleg  még többen/örvös levélállás/.

Nóduszok átellenes és örvös levélállással

A nóduszban a szár szöveti szerkezete megváltozik. A felfelé futó szállítópályák szállító elemeiből oldalirányú elágazások erednek, amelyek ezután kifutnak a levelekhez, oldalhajtásokhoz. A szállítórendszer többi része zavartalanul halad tovább. A felfelé történő szállítás nem akad meg a szárcsomóknál.                                                                       Más a helyzet a szilárdító elemekkel .A vastag falú  hosszú szilárdító rostok a szárcsomó előtt záródnak, nem érnek a nódusz szövetei közé.  A szárcsomó felett azonban újak jelennek meg és haladnak tovább a következő nóduszig. Ezért a szárcsomóban a mechanikai szilárdság kisebb. Különösen jól látszik ez a fűfélék üreges szalmaszáránál.

A nóduszban gyakran találunk un” közbe iktatott osztódó szövetet” interkaláris merisztémát, amely elsősorban a szár megnyúlásához termel új elemeket. A fűfélék szárcsomóiban található  interkaláris  merisztéma regenerálja pl a fűnyirás, kaszálás után újra növekedő gyepet.

A bejegyzés kategóriája: Botanikai szemléltető
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.