Axum– a sztélék mezeje Bougainvilleákkal

Axun/Axum/Aksum 2105 m magasságban a Simien hegység peremén az Etióp Magasföldön található ősi város, egy jelentős kulturális és vallási emlékhely. Sába királynőjének egykori városa templom-, és palotaromokkal (80%-a még mindig feltáratlan!), és olyan obeliszkekkel, amelyek kifaragása és felállítás módja a mai napig nem ismert. A város területén számos építészeti emlék maradt fenn már a legkorábbi történelmi időkből. Az első kisebb obeliszkek a Kr. e. 5000-2000 közötti időszakra datálhatóak.

A város a IV.-VI. században élte fénykorát. Az Axumi Királyság ekkor Afrika politikai, gazdasági és kulturális központja. Ezana király uralkodása alatt  Axum kedvező fekvését kihasználva a város a Földközi-tenger és az Indiai-óceán közötti kereskedelmi útvonalak ellenőrzésével régió legfontosabb államává vált. Kapcsolata főleg a keresztényvidékekkel volt erős, ennek is köszönhető, hogy  a város már a IV.század-ban felvette a keresztény hitet. A krónikák szerint Frumentius türoszi misszionárus hozta el a vidékre a kereszténységet. A város ekkortól a birodalom (és a későbbi Etiópia) egyházi központjává vált és első fővárosa lett.

Etióp Magasföldön található ősi város, egy jelentős kulturális és vallási emlékhely. Sába királynőjének egykori városa templom-, és palotaromokkal (80%-a még mindig feltáratlan!), és olyan obeliszkekkel, amelyek kifaragása és felállítás módja a mai napig nem ismert.

A város területén számos építészeti emlék maradt fenn már a legkorábbi történelmi időkből. Az első kisebb obeliszkek a Kr. e. 5000-2000 közötti időszakra datálhatóak.

Legismertebb, híres uralkodója Ai Zhana (320 -360 között uralkodott). Az Etióp Felvidék, Dél-Arábia(Jemeni Királyság) és a Római birodalom(Nagy Konstantin császár) közös szövetségi szerződésének megkötésével Axum a fontos afrikai kereskedelmi útvonalak feletti ellenőrzést gyakorolta egészen az Óceán partig.  A „Királyok Királya”  Ai Zhana is áttért a keresztény hitre,  és a kereszténységet hivatalos államvallás rangjára emelte. Ebben az időben Axum a világ egyik első keresztény vallású birodalmának fővárosa volt.

A város a kapcsolatba került az iszlámmal is. Amikor Mohamed elmenekült Mekkából, lányát és vejét Axumba küldte a király oltalmába ajánlva őket.  A velük érkezett menekültek közül sokan később sem tértek vissza Arábiába és az Axumi Királyság magas tisztségeit is elnyerték. Az arab hagyományok szerint a király (titokban) felvette az iszlámot, míg az etióp emlékezet azt őrizte meg, hogy a muszlimok tértek át a kereszténységre.

 A VII. századtól az iszlám közel-keleti és észak-afrikai terjeszkedésével megindult az Axumi Királyság hanyatlása mely a város gazdasági szerepének és lakosságának csökkenéséhez vezetett. Az etióp állam késő középkori újjászületésekor a központ délebbre, a magasföld belső régióiba került át, Axum egyházi vezető szerepe a közeli Lalibela mellett azonban később is fennmaradt.

Ma Axum Etiópia legszentebb városa melyet évente rengeteg zarándok látogat meg. Elsősorban a január 6-án ünnepelt Vízkereszt/ timkat/ és a novemberben tartott Sioni Mária ünnepe vonz sok vendéget. A sztélék mezeje pedig az idelátogató egyre nagyobb számú turista számára egyedülálló látványosság. A turisták fogadására, a vendéglátásra szolgáló infrastruktura kiépülőben van. 1980-ban az UNESCO felvette a város régészeti helyszíneit a Világörökség listájára.

A város legismertebb építészeti emlékei a III. századtól elterjedt, a királyok és a nemesek sírjait jelző sztélék és obeliszkek. A kőoszlopok közül a legnagyobb 33 méter magas. A földből kiemelkedő rész alatt több méter mélyen alapozták meg az építményt, és a jól kiszámított ellensúlyok miatt a sztélék zöme 2000 év alatt sem dőlt le. A köveket többnyire az építtető király vagy nemes emblémái,és ősi geez nyelvű bibliai feliratok  díszítik.

A szürke  gránitból készült faragott, díszített kőoszlopok átlagos magassága 3-4 méter. Eredetileg hét kő obeliszk csoport állt, amelyek közül néhány már összeomlott, de még ebben az állapotban is fenséges látvány a sztélék mezeje.

Az oszlopligetet sok helyen a Bougainvillea / murvafürt/ pompás bokrai díszítik. A növényt a hasonló nevű tengerész admirális fedezte fel Braziliában. A felfedezések után került át Európába, ahol ma a mediterrán vidékeken kivadulva és tovább terjedve a természetes növénytakaró része lett, emellett számos változatban kultivált kedvelt dísznövény. Papírvirágnak is nevezik a pergamenszerű levelei miatt. Csavarodott liánszárú bokros kúszó cserje szúrós képletekkel. Fő díszei a tömegesen virító színes fellevelek. A tölcséres apró virágok általában kettős bogban/hármasával egy csoportban/  állnak a  különböző színű fellevelek körében.

Bougainvillea – murvafürt 2.

Egy 24 méter magas, 1700 éves obeliszket az olaszok 1937-ben öt részre törve Rómába szállítottak és ott állították fel. A műemlék visszaadása (melyet egy 1947-es ENSZ határozat is előírt) komoly diplomáciai feszültségeket okozott a két ország között és az 1940-es években az oszlop a nemzeti ellenállás szimbólumává vált. Végül Olaszország 2005-ben adta vissza az obeliszket (egy Antonov-124-essel szállították három részre vágva részenként külön összesen három fuvarral Axumba), melynek helyreállítási költségeit (4 millió dollár) az olasz kormány állta. A műemlék 2008 óta újra a városban áll a sztélék mezején.

 

A bejegyzés kategóriája: A Természet Világa, blog
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.