Szövettan – mirigyszőr

Néhány sejtből álló kiválasztást végző szőrképletek különböző növényi szervek elsődleges bőrszövetében/epidermisz/. Általában hosszabb rövidebb nyélből és rajta ülő egy vagy több sejtű fejecskéből állnak. A  bunkós fej részről szabad szemmel és fénymikroszkópban is könnyen felismerhetők.

A nyél alapsejtje az epidermiszben ered, rögzít és biztosítja a váladék szintézishez szükséges anyagokat az epidermisz alatti sejtekből. Az anyagszállítás a sejtfalon áthúzódó csatornákon/plazmodezmák/ történik. un szimplaszt transzpottal. A nyél sejtjei  a tartó funkció mellett biztosítják  a további transzportot a fej rész irányába és már bennük megkezdődik a váladék szintézise, amely a feji részben fejeződik be. A  kiválasztás az egyetlen, vagy néhány sejtből álló fejecskében történik. A szekrétum membránnal határolt hólyagokba “csomagolva” exocitózissal kerül a sejtfal és a felszínt borító kuti kula közötti térbe. A váladék a fokozatosan felfelé domboruló kuti kula alatt gyűlik össze, amely ha elérte rugalmassága felső határát felreped, majd újra regenerálódik.

A mirigyszőrök váladéktermelésükkel gyakran a megporzást segítik, de ismerünk más funkciókat ellátó egyéb mirigyszőröket is.

A csalánszőr védekezésre módosult hangyasavat, hisztamint tartalmazó módosult mirigyszőr.

A rovaremésztő növények bonyolult működésű érzékelő, ingervezető, nasztiás mozgásokat végző és emésztő funkciót egyszerre ellátó mirigyszőrei a tentákulumok.

A mirigyszőr típusok  ismerete segítséget jelenthet különösen a mikrotaxonomiában a faj alatti rendszertani egységek azonosításában, a típusok elkülönítésében. A növényi drogok mikroszkópos vizsgálatánál pedig egyszerűen nélkülözhetetlen.

A bejegyzés kategóriája: Botanikai szemléltető
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.