Az apoplaszt/ szimplaszt rendszer

 

Az apoplaszt fogalmát a tömegáramlás elméletének kidolgozója MÜNCH vezette be még 1930-ban. Napjainkban is elfogadott meghatározása szerint az apoplaszt: a növénynek a sejtfalakat, a sejtközötti/ intercelluláris/ tereket és az elhalt/ plazmát már nem tartalmazó/ sejteket magába foglaló része.

Az apoplaszt tehát az élő növényi rendszerben a plazmamembránnal határolt protoplasztokon  kívül található  részek és strukturák együttese. Tartalmazza a sejtfalak összességét,  emellett a sejteken kívüli un sejtközötti járatokat: extracelluláris/intercelluláris tereket, valamint a növényi testben szép számmal található elhalt, plazmát már nem tartalmazó sejteket: pl  a szilárdító szklereidákat, rostokat;  és a szállítórendszer farészében található kifejlett állapotban már élettelen vízszállító sejteket: tracheidákat, és a vízszállító csöveket: tracheákat.

 A szimplaszt (MÜNCH-1930) a növényi sejtek protoplasztjai között a sejtfalakon áthaladó citoplazmatikus kapcsolatokkal/ un plazmodezmákkal/ létrejött egységes rendszer. Ezt az élő, anyagcserét és életműködéseket mutató, ténylegesen folyamatosan összefüggő, citoplazmát és sejtorganellumokat tartalmazó hálózatot  kívülről a sejtek plazmamembránja/ plazmalemma/ határolja. A szimplasztba azonban nem tartozik bele a protoplasztok vakuoluma, így  a gyökér merisztémáktól a hajtáscsúcsokig terjedő egységes rendszer belső határa a vakuolumok membránja a tonoplaszt.

 Szimplaszt – a növény testét felépítõ sejtek protoplasztjai élő anyagának/protoplazmájának/ a plazmodezmák révén egységes hálózattá kapcsolódó teljes rendszere, de nem tartozik bele a  sejt vízforgalma szempontjából oly fontos vakuolum

 Egy fésületlen megjegyzés: akkor a  fentiek alapján a kifejlett sejtekben a sejttérfogat gyakran jelentős hányadát  alkotó vakuolum nem része egyik rendszernek sem?!

Egy fésültebb válasz: az apoplaszt/ szimplaszt rendszer elsősorban a rövidebb és hosszabb távú transzport folyamatok szempontjából lett meghatározva. A fogalmakat megalkotó Münch tudományos munkássága is erre irányult. A  sejtek közötti anyagmozgásokban az elsősorban raktározó funkciót ellátó vakuolum nem játszik  közvetlen szerepet. Ugyanakkor az egyes sejtek vízfelvételében, vagy vízvesztésében nagyon fontos tényező a vakuolum aktuális ozmotikus értéke.

A protoplaszt fogalom terledelmét tekintve nagyobb mint a szimplaszt fogalom, hiszen az előbbibe beletartoznak a vakuolumok is, míg az utóbbiba nem!

 

A bejegyzés kategóriája: Botanikai szemléltető
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.