Spirociklikus (hemiciklikus) elrendeződés: a spirális és körkörös(ciklikus) elhelyezkedés együttes megjelenése a virágban. A virágtakarótáj elemei: a csésze és sziromlevelek ciklikusan,  míg a nagyszámú ivarlevél(sok porzó és sok termőlevél)  csavarvonalban, spirálisan helyezkednek el.

Ősi virágszerkezetre jellemző megjelenési forma. A termőtájban a sok termőlevél nem alkot a virágban egy egységes központi termőt, hanem a termőlevelek mindegyike önmagában képez termést( apokarp termőtáj). Így a spirociklikus virágokban általában sok egyenrangú termésből álló társas termés fejlődik.

A boglárkafélék családjában( Ranunculaceae) találjuk legszebb megnyilvánulásait.