Hólyagszőrök

Hólyagszőrök    ———–Sókiválasztó hólyagszőröcskék

A  hólyagszőrök  a sótűrő növények/halofiták/ néhány csoportjában  a levelek bőrszövetében fejlődő, általában szabad szemmel is megfigyelhető különböző  nagyságú  világos gömböcskék.  Az epidermiszből  kiemelkedő hólyagok többnyire szürkés színű enyhén érdes, lisztes tapintású bevonatot képeznek a levélfelszínen. Ezek a speciális, többnyire 1-3 sejtből álló módosult epidermális szőrök/trichomák/  sókiválasztó/sóleadó szerepet látnak el és a hazai flórában is találkozhatunk velük a libatopfélék/Chenopodiaceae/ családban.

Egyszerű esetben/ pl kristályvirág féléknél/ az epidermisz sejtrétegben  elhelyezkedő alapi/bazális/ sejtből és egy hozzá kapcsolt  a felszínből kiemelkedő  gömbszerű  feji sejtből állnak. A laboda/Atriplex/ fajoknál gyakran a két sejt között egy közvetítő harmadik sejt/un nyaki sejt/ is található.

A felső hólyagsejt térfogatának nagy részét hatalmas központi helyzetű vakuolum foglalja el,  amelyben a  nátrium klorid kiválasztás és raktározás történik. Az alapi és a nyélsejtek élénk, intenzív anyagcseréjűek, belső membránokban és mitochondriumokban gazdagok, sejtfalaikban számos gödörkés  vastagodást találunk, melyek a sejtek közötti transzportban fontos szerepet játszanak.

A nátrium és klorid ionok kivonása a hólyagsejt  nagy centrális vakuolumát határoló membránban/tonoplaszt/ történik. Itt találjuk azokat a speciális, szelektív nátrium ion-szállító csatornákat, amelyek jelentős  mennyiségű ATP felhasználásával gyűjtik be a nátrium ionokat a vakuolumba.  A nátrium felvétel tehát membrán ATP -ázok által közvetített  aktív transzport folyamat A klorid anionok felvétele külön úton más mechanizmussal történik és nem igényel közvetlen ATP felhasználást. A töltésegyensúlyt ugyanakkor ez a folyamat biztosítja.  Az ionakkumuláció természetesen növeli a hólyagsejtek ozmotikus értékét, amely egy gyors  passzív vízfelvételt eredményez. A belső hidrosztatikus nyomás növekedése pedig gyakran vezet a hólyagsejt szétszakadásához. A felszínre jutott sóoldat beszáradva kristályokat képez, esetleg  a csapadék mossa le a növényről. Gyakran előfordul, hogy a sóval telt hólyagszőr felrepedése előtt  a nyaki részen lehajlik, később letörik és lehull a talajra.

A sókiválasztás –  elsősorban a jelentős nátrium iontranszport miatt – rendkívül energia igényes ugyanakkor azonban hatékony folyamat. A Tamarix fajoknál például a számítások szerint egy mol konyhasó kiválasztásához mintegy 20-25 mol ATP szükséges. Az Atriplex fajok a felvett sóionok több mint 80%-át ki tudják választani  a hólyagszőrökön keresztül.

A bejegyzés kategóriája: Botanikai szemléltető
Kiemelt szavak: , , , , , , .
Közvetlen link.