Az amiloplasztiszok tipikusan növényi sejtalkotók, a plasztiszok népes családjának tagjai. A színanyagokat nem tartalmazó plasztiszokhoz/ leukoplasztiszok / tartozó, keményítőt szintetizáló és raktározó sejtorganellumok.
Általában gömb, orsó, vagy pálcika alakú, kettős membránnal határolt sejtszervecskék, a belső membránjaik eltérően a kloroplasztiszoktól és a mitochondriumoktól tagolatlanok, viszont tartalmaznak prokarióta, cirkuláris DNS-t és riboszómákat. Fiatalon amöba szerűen mozognak a sejtekben/amöboid amiloplasztiszok/.
- Keményítőt tartalmazó sejtek különböző raktározó szövetekben
Többnyire fénytől elzárt helyeken, raktározó szervekben/gumó, rizóma, mag/ és a gyökércsúcs középső un columella részében előforduló specializált organellumok, melyekben a keményítő szintézise,valamint a keményítőszemcsék felépítése és raktározása történik .
A keményítőzárvány a- D-glükóz molekulákból épül fel és két alapegység alkotja: az elágazó térhálós amilopektin és a spirálisan tekeredő el nem ágazó amilóz.
- Egyszerű excentrikus burgonya keményítő
A keményítő szintézise a máj glikogén szintéziséhez hasonlóan nagyenergiájú aktivált glukóz molekulákból /UDP-glukóz/ történik. A zöld kloroplasztiszokban a fotoszintézis ismert folyamataihoz szorosan kapcsolva épül fel nappal az un asszimilációs, vagy primer keményítő. Éjszaka ez kisebb keményítő egységekre bomlik és elvándorol a kloroplasztiszból/ tranzitorikus keményítő/ később azután a raktározó szervek amiloplasztiszaiban majd újra keményítő polimer molekulává alakul /raktározott,vagy szekunder keményítő/.
A keményítőszemcse úgy jön létre, hogy adott kristályosodási góc körül kialakul egy réteges lerakódás. Koncentrikus keményítőről beszélünk, ha a kristályosodási góc a szemcse közepén van/pl búza, kukorica/.
- Kukorica/ Zea mays/ egyszerű koncentrikus keményítő
Amennyiben a góc a perem táján alakul ki excentrikus keményítő keletkezik/pl burgonya, borsó/. Egyszerű a keményítő. amelyben egyetlen kristályosodási góc van. A félig összetett keményítőben a gócok száma 2-3 és és a legkülső rétegek közösek. Az összetett keményítő néha többszáz gócot tartalmazhat. A zabban akár 300 is lehet, míg a sóskaféléknél elérheti ennek a tízszeresét is. Ezekben az esetekben a keményítőszemcsék nagyon aprók, az egységek növekedéskor egymást nyomják és emiatt az egyébként kerekded szemcsék szögletessé válnak.
- Bab/ Phaseolus/ excentrikus egyszerű keményítő hosszanti hasadékkal a felszínén
A keményítőszemcse alakja, mérete, szerkezete rendkívül változatos és fajra jellemző, melynek alapján lehetőség van a növényi minták azonosítására. Ennek gyakorlati jelentősége van a drogismeretben, az élelmiszeriparban, a hamisítások felismerésében.